Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/2

1973. május 7-8. - 1. A reformmal kapcsolatos, még le nem zárt kérdésekben állásfoglalás - 2. Jelentés a tananyag-korszerűsítési munkáról - 3. Az Egyetem előtt álló legfőbb feladatok az oktatás helyzetéről és továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban - 4. Egyéb - Doktori Szabályzat módosítása / Piackutatási elemzés- szervezés szigorlati tárgy felvétele /

-13m Ollé elvtárs szólt a közös elgondolásokról, erre nem kell visszatérni. Külön pontban szerepel az agrár szakképzés kérdése. Ami itt szerepel, alapvetően rendben van. Egy dolog van, ami másképp jön ki£ mint ahogy a mi vitainkban szerepel, ez a mezőgazdas-^g agazati kapcsolatainak kérdése. Ez alternativ tárgyként van jelölve; a mi elgondolásunk szerint a mezőgazdaság és kapcsolatainak i'ejlőüése szükségessé tesz e

öy uj tárgyat, ami tulajdonképpen interdiszciplináris tárgy az agrár szakon. A mezőgazdasag kiszélesülő kapcsolatai, mint gazdasági jelenség, másrészt ennek gazdasagi ismeretei, előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, hogy igy közeledjünk a kérdéshez. Ha viszont ez igy van, akkor mint alternativ tárgy, nem ad megoldást, mert ezt az egész agrár szaknak tanulnia kell. Ez egyik gerinc-tárgya lenne az agrár képzé snek. Elnök: Azért vettük alternatív targynak, mert másképp valami helyet kellene adni számara; az agrargazdasagtan 2 óráját lehetne e célra adni, tehát megmonaani, minek a terhére, mert nálatok magas az óraszám amugyis. V á g i Ferenc: Ha a tantervet végigtárgyaljuk, ennek a targynak fogunk helyet találni, anélkül, hogy az alapvető szabalyozasokat túllépnénk. S z a n y i Jenő: Az előterjesztés nagyon sok részével, alapvető vonalával egyetértek. Néhány megjegyzésem azonban van. Az egyik a 11. oldalhoz kapcsolódik, ahol ugy fogalmaz Solymár elvtárs, hogy a Kereskedelmi Kar azon javaslatával nem értünk egyet, hogy két nyelv legyen a külker, szakon. Amellett szeretném a döntést befolyásolni, hogy két nyelv beszéd szinten kötelező legyen a külker, szakokon. Az indok az, hogy a nyelvismeretre való képzés az a szakágazatositásnál tényező, általában a diákok nem valasztják azokat az ágazatokat, amelyeken másfél nyelv szerepel. Ugyanakkor az is a helyzet, hogy a külker, szak többsége, beleértve a nemzetközi kapcsolatok szakágazatot is, kétnyelves, és ez az oktatás szervezésében nagyon sok gondot jelent a részünkre, ugyanis az egyik nyelvet, amit főnyelvnek képzelnek el a hallgatók, esetleg nem tudják megfelelő nivón elsajátítani. Azzal is indokolom ezt, hogy a két nyelv közül az egyik mindig az orosz nyelv. Orosz nyelvi képzés az I. éven is van, a későbbiekben valasztásra kerül esetleg egy nyugati nyelv i8 hozzá ós rendszerint az a helyzet, hogy a később kezdett nyelvet tekintik a főnyelvnek ós igy nem valószinü^ hogy biztositható az egyik nyelv felső fokon való elsajatitása ás a másik nyelvnek a fordítói szinten vagy középfokon való elsajátitasa. Tehát ez lényeges létszámot a nyelvoktatasban nem jelentene, hogy ha az egész külker, szakot két főnyelves-