Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/1

1972. november 20. - 1. A munka és tanulás területén fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok - 2. A kádermunka néhány időszerű kérdéséről írásbeli információ - 3. Egyebek - a./ Interpelláció a KISZ VB részéről dr. Hoós István tagozatvezető egyetemi tanárhoz - b./ Tihanyi üdülőtelek ügyében tárgyalások folytatására megbízás a Szakszervezetnek

- 7 ­A beérkezett véleményeket a tudományos rektorhelyettesnek feldolgozásra átadtam. 3» Évközbeni számonkérés, vizsgáztatás A számonkérés az egyik legvitatottabb terület. Többen a tanulmányi fegyelem hiányosságainak alapvető okaként a számonkérés következetességének hiányát emiitik. Formális oldala a kérdésnek a folyamatos számonkérést biztosítandó követelmények áttekinthetetlensége /házi feladat, kötelező olvasmány, felkészülés az esettanulmányokra, Írásbeli be­számoló, röpdolgozat/. Ezeket valóban a tárgy és az oktató egyéniségéhez kell szabni, de ezek a formák minőségileg más stilusu oktató és számonkérő munkát követelnek meg, mint az előadás+kollokvium rendszere. Az évközbeni számonkérés rendszere még nem alakult ki ós a vizsgáztatás igen sok esetben még mindig túlzottan té­telcentrikus. Az évközi számonkérés szerepét erősíteni kell, uj korszerű módszereket kell kialakitani, amely sokkal in­kább egyéniségre szabott és aktiv önálló ismeretelsajátitást követel. Az évközi számonkérések a kialakult tanszéki gya­korlatok alapján csökkentik az évvógi vizsgadrukkot és gya­korlatilag segitik a tananyagok elsajátítását. A folyamatos tanulást azonban erősen zavarja, hogy a karok a számonkórő, ellenőrző vagy más jellegű dolgozatok időpontját nem hangol­ják össze és gyakran ütközések vannak, amiért is a hallga­tók túlnyomó többsége minden mást mellőzve és elhanyagolva csak a dolgozatokra koncentrál. A vizsgáztatás az egyetemi tevékenység egyik gyenge láncszeme a hagyományos tételes számonkérés az önállóan gon­dolkodó ember kialakítását nem segitik. A megoldás egyrészt a komplex számonkérési formák lehetséges határig történő elterjesztésében é3 jól átgondolt alkalmazásában, másrészt ahol ez nem lehetséges, az adott tananyaghoz igazodó ésszerű, teljesíthető és megfelelően orientálódó egységes követelmé­nyek meghatározásában.

Next

/
Thumbnails
Contents