Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/1
1972. november 20. - 1. A munka és tanulás területén fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok - 2. A kádermunka néhány időszerű kérdéséről írásbeli információ - 3. Egyebek - a./ Interpelláció a KISZ VB részéről dr. Hoós István tagozatvezető egyetemi tanárhoz - b./ Tihanyi üdülőtelek ügyében tárgyalások folytatására megbízás a Szakszervezetnek
- 7 A beérkezett véleményeket a tudományos rektorhelyettesnek feldolgozásra átadtam. 3» Évközbeni számonkérés, vizsgáztatás A számonkérés az egyik legvitatottabb terület. Többen a tanulmányi fegyelem hiányosságainak alapvető okaként a számonkérés következetességének hiányát emiitik. Formális oldala a kérdésnek a folyamatos számonkérést biztosítandó követelmények áttekinthetetlensége /házi feladat, kötelező olvasmány, felkészülés az esettanulmányokra, Írásbeli beszámoló, röpdolgozat/. Ezeket valóban a tárgy és az oktató egyéniségéhez kell szabni, de ezek a formák minőségileg más stilusu oktató és számonkérő munkát követelnek meg, mint az előadás+kollokvium rendszere. Az évközbeni számonkérés rendszere még nem alakult ki ós a vizsgáztatás igen sok esetben még mindig túlzottan tételcentrikus. Az évközi számonkérés szerepét erősíteni kell, uj korszerű módszereket kell kialakitani, amely sokkal inkább egyéniségre szabott és aktiv önálló ismeretelsajátitást követel. Az évközi számonkérések a kialakult tanszéki gyakorlatok alapján csökkentik az évvógi vizsgadrukkot és gyakorlatilag segitik a tananyagok elsajátítását. A folyamatos tanulást azonban erősen zavarja, hogy a karok a számonkórő, ellenőrző vagy más jellegű dolgozatok időpontját nem hangolják össze és gyakran ütközések vannak, amiért is a hallgatók túlnyomó többsége minden mást mellőzve és elhanyagolva csak a dolgozatokra koncentrál. A vizsgáztatás az egyetemi tevékenység egyik gyenge láncszeme a hagyományos tételes számonkérés az önállóan gondolkodó ember kialakítását nem segitik. A megoldás egyrészt a komplex számonkérési formák lehetséges határig történő elterjesztésében é3 jól átgondolt alkalmazásában, másrészt ahol ez nem lehetséges, az adott tananyaghoz igazodó ésszerű, teljesíthető és megfelelően orientálódó egységes követelmények meghatározásában.