Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1971-1972

1972. március 20. - Aranygyűrűs doktoravatás - Oláh Ildikó, Bekker Zsuzsa, Szepesi György - 1. Előterjesztés az Egyetemen folyó-tanévben lezajlott tananyagvitákról, az egyes tananyagok szakmai, ideológiai, politikai értékeléséről - 2. Beszámoló az 1971-72. tanévi jegyzetkészítési terv tejesítésének állásáról. - 3. Egyebek - a./ Doktori Szabályzat módosítása - b./ Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosítása az államvizsgarendszerrel kapcsolatban - c./ Jenei György felmentése egyetemi tanácsi tagsága alól

-12Javasolja, hogy az Egyetemi Tanács mondja ki a szabályzat módositását ás külön hatarozza meg, mi legyen az idén. M i h a 1 i k István: Az idén is, az egyöntetűség biztosítása érdekében az adott szaknak és szakágazatnak megfelelően a szakmai jártasságot tanusitándó, a hallgatók Írásban vizsgázzanak. Hogy ebben pol.gazd. alapkérdés is szerepel, nem jelenthet problémát. Igy az államvizsga minősítése 3 részből tevődik össze: az írásbelire adott osztályzat, a két opponens által javasolt jegy és a dolgozatával kapcsolatosan feltett kérdésekre adott válasz osztályzata. Megyeri Endre: Egyetért azzal, hogy komolyabbá tegyük az számonkérést, azonban ennek formája, amiről szó van, nem túlságosan szimpatikus. Azzal egyetért, hogy bizonyos komplexebb feladatok megoldását kérjük, de ehhez nem elég a rendelkezésre álló idő. Nem látná tragikusnak, ha erre az idén még nem kerülne sor. Jövőre lehetne ezt a legcélszerűbben előkészíteni. A szaktanszékeknek ez rendkívül nagy munkát fog jelenteni. A komplex számonkérés keretében pol.gazd. ismereteket is kell kérdezni. Javasolja, hogy alaposabb előkészítés, a szakágazatok, szakvezető tanszékek vitája után a következő tanévben vezessük be. A szabályzat tartalmi kiegészítésével egyetért.Az idén a szóbeli vizsgán kellene alaposabban megkérdezni a hallgatókat. Vállalja, hogy az idén végző, önként jelentkező hallgatókkal kísérletképpen megcsinálja az Írásbeli vizsgát. D o m á n y András:A vita is azt mutatja, amit a KISZ képviselők mondanak, hogy nem egészen világos, miről van szó. Példaként emliti, hogy a felvételi pályaalkalmassági vizsgák bevezetése előtt is kisebb tömegen próbáltak ki. Ha időben szereznek tudomást róla, nem szóltak volna, de véleménye szerint a teljes erejű bevezetésre nincsenek meg a feltételek. A hallgatók rea^alásaval kapcsolatban nem valószínű, hogy minden felvetés megalapozott, de figyelembe kell venni, hogy tömegről van szó, és hogy nem tudnak semmi biztosat. Javasolja, hogy valamilyen átmeneti forma legyen ebben a tanévben, ki kellene próbálni ezt a konstrukciót. Nem ért egyet azzal, hogy a diplomamunka osztályzata, az Írásbeli dolgozat és a szóbeli vizsga osztályzata egyenlő sulyu legyen, véleménye szerint a diplomamunka súlya nagyobb kell legyen. líanczler Gyula: A vita nagyon emlékeztet azokra a vitákra, amelyek a tudományegyetem bölcsész- ás természettudományi karain zajlottak és még zajlanak az un. komplex államvizsga körül. Ez lényegében azt célozza, hogy a jövendő tanár ugy államvizsgázzon, hogy többé-kevésbé sikerüljön megmérni, hogy jövendő hivatására mennyire készült fel, vagyis szakmáját