Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1971-1972

1972. március 20. - Aranygyűrűs doktoravatás - Oláh Ildikó, Bekker Zsuzsa, Szepesi György - 1. Előterjesztés az Egyetemen folyó-tanévben lezajlott tananyagvitákról, az egyes tananyagok szakmai, ideológiai, politikai értékeléséről - 2. Beszámoló az 1971-72. tanévi jegyzetkészítési terv tejesítésének állásáról. - 3. Egyebek - a./ Doktori Szabályzat módosítása - b./ Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosítása az államvizsgarendszerrel kapcsolatban - c./ Jenei György felmentése egyetemi tanácsi tagsága alól

-14nézve történtek lépések a korábbiakban is, csak nem érvényesültek eléggé. Ma is probléma, hogy egy általános, külön felkészülést nem igénylő,képesség- vagy jártasságfelmérő dolgot akarunk-e csinálni, mert akkor az idő kérdése elesik, ha azonban az államvizsga rendszert ugy fogjuk fel, mint ahogy a szabályzatban szerepel, hogy meghatározott tárgyakra terjed ki, esetleg pol.gazdaságtanra is, amelyeket I-II. évben tanultak, meggondolandó, hogy az idén ilyen tantárgyszerű államvizsgát szervezzünk. Ebben az időtényező meggondolandó. Pedagógiailag érdekes gondolat, de vitathatónak tartja, hogy a diploma minősítésnél ilyen jellegű vizsgáztatás komolyan szóba jöhessen. Megfontolásra ajánlja, hogy ne tantárgyakat jelöljünk meg a vizsga tárgyául, hanem szak-, szakágazati profilnak megfelelően tematikát állitsunk össze, amelynek alapján a hallgató felkészülhet, M i h a 1 i k István: Az államvizsga célját illetően két dolgot kellene különválasztani: egyik tartalmi, a másik formai, jogszabályi oldala, és a harmadik kérdés, hogy mit csináljunk az idén. Az államvizsga célját illetően: a kérdés az, hogy a hallgató milyen ismeretekre tett szert. Világos, hogy a jelenlegi tanulmányi szabályzat szerint is nem korlátozódhat csak a diplomamunkához kapcsolódó néhány kérdés feltevésére. A diplomamunkák többsége ilyen vagy olyan határterületet érint. Ebből adódóan még az adott szaktárgyból sem lehetne a hallgatót vizsgáztatni, ha mereven értelmezzük a vizsgaszabályzatot. A hallgatónak általános szakmai jártasságáról kell beszámolnia. A másik kérdés a vizsga egyöntetűsége. A Rektori Tanácsülésen vita folyt, mi legyen a témája az egységes Írásbeli vizsgának. A többségnek az volt az álláspontja, hogy témakör legyen, de rögtön felmerül a kérdés, hogy melyik tantárgyakból. Ha vizsga van, véleménye szerint tantárgyaktól függetlenül_ nem lehet. Világos, hogy nem kell minden tárgyat teljes szélességgel megadni. A IV. évfolyamnak igaza van, hogy kellemetlenül érinti őket, de az előző évfolyamok is "reform évfolyamok" voltak. Ha májusban tudják meg, hogy majd októberben ilyen vizsga lesz, nem hiszi, hogy nagyobb problémát okozott volna, mert tapasztalata szerint eddig valamely vizsgára 2 hétnél több időt nem fordítottak, tehát tartalmilag nem, csak formálisan van igazuk. Molnár Józsefné felolvassa a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 53. §-ának /!/ bekezdését. Ezek szerint tulajdonképpen nem is kellene módositani a szabályzatot, mert ez erősebb szabály, mint azok, amelyek a vizsga lebonyolításának módját szabályozzák.