Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1971-1972

1971. december 22. - 1. Az Egyetemen folyó közgazdasági továbbképzés - 2. A fiatal oktatók továbbképzése - 3. Kutatócsoportok tanszékké szervezése, a Nyelvi tanszék megosztása - 4. A Népgazdaság Tervezése Tanszék vezetőjének felmentési kérelme, új tanszékvezető kinevezése - 5. Címzetes egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 6. Egyebek

-32-OÁ Központi kérdés a képzés iránya. Ezzel kapcsolatban van egy séma az előterjesztésben. Ezt a témát alaposabban kellene tárgyalni. Elsősorban azt kellene megnézni, hogy milyen képzési irányokra van szükség és lehetőség. Ha azt akarjuk, hogy legalább 5 évig rendszeres munka folyjék, az induláskor ezeket a kérdéseket tisztázni kell. Az egyes képzési irányok célját, tartalmát is tisztázni kell. Nem érzi kidolgozottnak a továbbképzés szakmai bázisának ügyét, az Intézet és a tanszékek viszonyát. Az intézet és az Egyetem szempontjából sem lenne jó, ha elkülönült, dekoncentrált forma alakulna ki. Jó lenne, ha az Egyetemi Tanács képet kapna az intézet szervezeti viszonyairól. A hiányok miatt nem tud állást foglalni, ezért javasolja, hogy egy részletesebben kidolgozott anyag alapján tárgyalja a kérdést az Egyetemi Tanács. Elnök: Az Intézet működése, kapcsolata a tanszékekhez tárgyalása most nem volt cél; a szakirányokra vonatkozó javaslatnak a Minisztériumhoz terjesztése lenne most a legfontosabb. Nem gondolunk szervezeti különállásra, mert erre sem erő, sem pénz nem áll rendelkezésre. Az oktatás tartalmát, vitelét, a vizsgáztatás ügyét a tanszékekre fogjuk bizni. Az Intézet szervező munkát kell végezzen, valószinüleg közvetlenül a rektor alá rendelve. Javasolja, hogy erre a vitában ne térjünk ki, ezek a kérdések még az Egyetemi Tanács, vagy a Rektori Tanács elé kerülnek. G o n d i József: Az alapirányt tekintve az elképzelések helyesek. A 2. oldalon szó van arról, hogy egy-egy iranjft illetően felelős oktató legyen. Nincs arról szó, hogy a különböző irányok összehangolása hogyan történik, pedig ez is rendkivül fontos. Szükséges lenne erre egy testület létrehozása. A módszereket illetően az szerepel az előterjesztésben, hogy jellemzőnek az aktiv módszereket kellene tekinteni. Ezzel egyetért, viszont amikor részletezik, mit értenek ezen, arra lehet következtetni, hogy elsősorban módszertani, gyakorlati foglalkozások lennének. Ezeknek valóban nagy súlyt kell adni, de szükséges lenne alapvető elméleti problémák mélyebb ismerete, mint az egyetemi alapképzésben szerepel. Nehézséget jelent a doktori vizsgával való összekötés. Ugy látszik, hogy lesznek az Intézeten belül képződő doktorok és lesznek intézeten kivüliek. Ebben nem kis problémát lát, nem lesz könnyű összeegyeztetni a vizsgarendszereket sem. Nem lenne helyes az ilyen kettéválasztás. Azzal egyetért, hogy a képzés tartalma olyan legyen, hogy aki elvégzi, tudjon doktori disszertációt benyújtani, de ennek elbirálása folyjék ugy, mint eddig. Nem hiszi, hogy elvileg hibás volt, hogy az egyetemi tanulmányok befejezésekor benyújtott dolgozatot doktori disszer-