Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1970

1970. december 21. - 1. Kollégium szabályzat-tervezet - 2. Felmérés az 1970-71. tanév tananyag ellátottságáról - 3. A Pécsi Kihelyezett Nappali Tagozat távlati tanterv - 4. Személyi ügyek - a./ A Gazdaságpolitikai Kutatócsoport feladatai és vezetése - b./ Szabó Kálmán megbízása a Politikai Gazdaságtan Tanszék vezetésével - c./ Bekker Zsuzsanna kitüntetéses doktorrá avatás iránti kérelme

-4A küldött közggyilés kérdése: 2oo főnél nagyobb létszám esetében célravezetőbb a küldött közgyűlés. Ha ezzel egyetértünk, akkor a hallgatók jogai ás kötelességei fejezetben meg kell irni, hogy az alapközösségek feladata a küldöttek megválasztása. Az alapközösság a legfontosabb problémája a szabályzatnak. Felmerül az alapközösség vezetőjének megválasztása, különösen az I. évesek között. Itt valamiféle passzus szükséges erre vonatkozólag. 0 1 1 é Lajos: Az 5-6. oldalon eléggé részletesen ismerteti az anyag a kollégiumi bizottság jogait és kötelességeit. Ennek során a gazdálkodás kérdéseiről egyetlen szó sem esik, csak a 14. oldalon van egy félmondatos utalás arra, hogy a kei etek felhasználására vonatkozó döntések esetén a gondnok köteles kikérni az igazgató és a kollégiumi bizottság véleményét. Ennél részletesebb előirásra volna szükség a kollégiumi bizottság jogai és kötelességei cimszó alatt. Szükség esnek tartja, hogy a kollégiumi bizottság tagjai és titkárának megválasztási időtartamát 2 évben állapitsuk meg, Bernát Tivadar: A 2,51 átlaggal kapcsolatban: ha ezek létszáma viszonylag magas - 2-3 >á-os - nem szerencsés ugy szerkeszteni a szatályzatot, hogy eleve tudjuk a kivételtevés szükségességét. Valamiféle megszoritas lenne szüks%es: pl, a munkás-paraszt származású hallgatónak egy esetben az alsóbb évfolyamokon. Nagyon helyesen szerepelnsk a gyakornokok felvételének lehetősége, de nincs végigvezetve a szabályzatban, A kollégiumi szolgáltatás megszüntetése szempontjából kivételesen kell kezelni őket. B i r ó Sándor: A szabályzattal egyetért. A szabályzatnak olyannak kell lennie, hogy felelősséget lehessen rá alapozni. E tekintetben hiányaikéte van. Le kell szögezni, hogy mely esetben lehet a rektor hatáskörét átruházni és mi az, amiben ő dönt vagy utalni kell arra, hogy ez a kárdés az Egyetem működési szabályzatában van rendezve. A szabályzat tartalmazza, mi az igazgatónak a feladata, de ugyanez a dékán feladata is. Ebből nem derül ki, ha valami nem történik meg, ki a felelős. A nevelőtanárok kérdése: tisztázni kellene, hogy mit várunk tőlük a segitás során, s valamilyen minimális jogkört is kellene adni ezzel kapcsolatban. Változatlanul fenntartja az igazgatóval kapcsolatos aggályait. Azt kellene leirni, mit kell termi annak érdekében, hogy az a-b/ pontban foglaltak megvalósuljanak.