Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1970. április 22. - 1. A tudományos ülésszak szekcióülés vezetőinek rövid beszámolója - 2. A felszabadulás 25. évfordulója és a lenini centenárium ünnepi eseményeinek jegyzőkönyvbe foglalása - 3. Emlékplakettek adományozása

-4A vitakedvvel nem volt arányban a megjelenők nagy száma. Bár számosan vettek részt az ülésen, a vitában nem vettek részt. A főbb vitatott kérdések az árképzés, ártipus, jövedelemszabályozás, anyagi érdekeltség, tervszerűség voltak. A legtöbb vita a tulajdonviszonyok, tőkeáramlás, döntési funkciók és tulajdonosi funkciók kérdése körül alakult ki. Összesen 7 felszólalás volt, érdemi vita nem bontakozott ki, nagyon sok volt a bizonytalanság. Ezzel be is fejezem beszámolómat, - sok beszámolni való, sajnos, nem volt. Nem alakult ki még a kutatásra vonatkozólag sem megfelelő segitség. Farkas Sándor: Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársak! Azzal szeretném kezdeni, hogy az A. szekció témaválasztására bizonyos fokig rányomta bélyegét az a nem teljesen tisztázott helyzet, ami a tudományos szocializmus tárgyával kapcsolatos, az a tény, hogy fokozatot - akár egyetemi doktori, akár kandidátusi fokozatot - csak történelmi témából lehet nyerni és ennek megfelelően, miután ebből a készletből merítettünk a referátumok témáját, történelmi témák kerültek vitára. Ami a számszerüségeket illeti: félnapos ülésszak volt, a látogatottság csúcspontján - bizonyos fluktuációt szágiitásba véve - a jelenlévők száma 45-5o főra voltt tehető, köbülük mintegy 25 hallgató, más felsőfokú oktatási intézmények 6-7 oktatója, akik közül néhány hozzá is szólt, az Országos Levéltár 3 főmunkatársa, közülük kettő hozzászólt. Lényegesebb vita a Magyar Kommunista Párt 1945-48 közötti értelmiségi politikája körül bontakozott ki, annak egynéhány kérdéséről elég termékeny volt a vita, bizonyos támpontotn, impulzust adott a referátum készítőjének, akinek ez aspiránstémája is. Olyan egyáltalán nem ismeretlen, sőt ezúttal sem eldöntött kérdések kerültek vitára, mint a felszabadulás után keletkezett népi szervek felszámolásának helytelensége vagy helyessége, ennek okai; az ittmaradt szakigazgatási szervek politikai jellegű felhasználásának módja, annak helytelensége vagy helyessége.