Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1970. február 9. - 1. Az Egyetem 1969. évi költségvetési beszámolója és az 1970. évi költségvetési gazdálkodás rányelvei - 2. Az egyetemi bérrendezés irányelvei - 3. Javaslat címzetes egyetemi tanári és docensi címek adományozására

-13­dékánoknak igen határozottan kell törekedniök arra, hogy kari viszonylatban megfelelő sorrend alakuljon ki. Bernát Tivadar hangsúlyozza, hogy a bérrendezés a kate­gorizálásnál dől el. Ebből a szempontból előkészítetlennek tartja a munkát. Hangsúlyozza, hogy a minősitést objektiv alap­ra kellene helyezni^ mert enélkül annyi szubjektiv elemet tar­talmaz, hogy széles lehetőség nyilik különböző ügyeskedésekre. Javasolja, hogy a minősitést objektiv kritériumok figyelembe­vételével végezzék, esetleg tesztekkel kellene dolgozni. Barna Gyula nem ért egyet tesztek alkalmazásával a minő­sités szempontjából. A tanszékvezetőnek és a tanszéki kollek­tívának kell döntően heghatároznia a differenciálást. K r e s k a y Ferenc egyetért a javaslattal, de véleménye szerint a besorolási javaslatokat, amelyeket egyeztettek a párt­titkárral, a szakszervezeti titkárral, már nem kellene kari tanács elé vinni döntésre. Ez a hatályos jogszabályokkal is ellentétben áll, mert döntési joga csak annak van, aki kinevez. Varga Sándor egyetért a lebonyolítás módjával, de ugy érzi, nem kaptak kellő tájékoztatást a differenciálás lehetőségeiről. Karon belül a tanszékek között reális koordinálási lehetőség van, de karok között ez már nem áll fenn, mert mindegyik kar érdekelt a felkategorizálásban, 0 1 1 é Lajos bejelenti, hogy az Intézőbizottság nagyjából egyetértett az irányelvekkel és a mechanizmussal is. Nem az Intézőbizottság álláspontját, hanem egyéni javaslatát ismerteti az Egyetemi Tanácson, amikor véleménye szerint nem kellene ra­gaszkodni ahhoz, hogy tanársegédtől egyetemi tanárig mindenkit öt kategóriába soroljanak. Elképzelhető lenne, hogy az egy.ta­nárokat csak három kategóriába, a többieket pedig öt kategóriá­ba sorolnák. Az öt kategóriába való besorolás az oktatók abszo­lút minősítését jelenti, amit csak több áttételen keresztül le­het forintosítani, illetve százalékositani, mert a besorolás abszolút dolog, a béremelés forintban vagy százalékban pedig re­lativ a jelenlegi bérszinthez képest. A differenciálás elsősor­ban azt jelenti, hogy a bérnövekedést kell differenciáltan kiad­ni, ami adott esetben nivellációhoz is vezet, ha munkafedezettel ellátott differencia jelentkezett a mostani bérszinvonalak kö­zött. Javasolja, hogy próbaszámításokat végezzenek a besorolást ille­tően, éspedig - öt kategóriát feltételezve - ugy, hogy legyen egy 9-lo %-os fokozat mint alsó fokozat és egy 25-26 %-os, ki­vételes esetben 3o %-os fokozat mint felső fokozat. A fokozato­kat közölni kellene a tanszékekkel azzal, hogy azokon túlmenően nem tehetnek javaslatokat. Ha a próbaszámitás ilyen módon el­készül, akkor a végleges besorolás kis munkával elvégezhető, mert ha az Egyetem megkapja a tényleges bérösszeget, legfeljebb

Next

/
Thumbnails
Contents