Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1969. november 26. - 1. A tudománypolitika irányelvek megvalósításának néhány kérdése és főbb feladatai az Egyetemen /A pártbizottsággal együttes ülés / - 2. Az Egyetem anyagi-műszaki feltételeinek megjavítására és bővítésére irányuló ötéves fejlesztési terv-koncepció - 3. Módosítási és kiegészítési javaslatok az Egyetem szervezeti és működési szabályzat tervezetéhez

-13­Kovács Géza: Egyetért azzal, hogy kiemelt témaként kezeljük az előterjesztésben szereplő témákat. A kutatást a jelenlegi szervezeti keretek között kell megoldani, kulcs­szerepet adva különböző tanszékeknek. A kari tanácsok fóru­mai lehetnek a koordinációs tevékenységnek, alkalmas erre a Tu­dományos Tanács is. Nem tartja célszerűnek tanszékektől függet­len kutatócsoportok szervezését. Vannak ezzel kapcsolatos illú­ziók és ^egativ tapasztalatok. Rendszerint a központi szervek­től kapott kutatási feladatokat társadalmi munkában végezték, emellett lehetett vállalni olyan KK-feladatokat, amelyek a fi­zetések kiegészítését célozták. Felmerült, hogy ha kapnánk 17 státuszt a Pénzügyminisztériumtól, világos, hogy nem oszta­nánk 17-felé. A Terv Tanszéken korábban létrehoztak egy gazdaságpolitikai csoportot László János vezetésével, utána jött Bakonyi Sebestyén, szintén gazdaságpolitikai kutatócsoport vezetésére és semmiféle együttműködés nem alakult ki, a kapott státuszokat eddig még nem is tudták betölteni. Akik megfelelő szinten tudnának ilyen kutatómunkát végezni, azokat nem tudjuk megkapni fizetési és egyéb okokból. Nem azt mondja, hogy nincs értelme annak, hogy központilag szervezzük az együttműködést a tanszékek között, ezt azonban kari tanács vagy a Tudományos Tanács megoldhatja. Nem ért egyet azzal, hogy kivonjuk a tanszékek egy részét és párhuzamos szervezeteket hozzunk létre. Véleménye szerint a tudományos kutatás hatékonysága azért alacsony, mert sokkal több a szervezeti egység, mint amennyit megfelelő kutatókkal el lehet látni. Ezért dekoncentráltság van és egymás elöl halásszák el az embereket. Ebből a vetélkedésből eddig az %yetem húzta a rövidebbet. Az a megoldás, hogy a tanszékeket hozzuk abba a helyzetbe, hogy ilyen feladatokat megoldhassanak. Ugy látja, hogy az előterjesztés logikájától eltért a harmadik variáns. Az előterjesztés lényegét abban látja, hogy az oktatást és ku­tatást ne egymás ellentéteként fogjuk fel, ez esetben pedig nem szabad az oktatástól elvonni tudományos kutatómunkára okta­tókat, Hosszú távon nem fogunk anyagilag jelentősen megerősödni, minőségi áttörés nem lesz e téren. Meggyőződése, hogy tanszéki keretek között nagyobb hatásfokú lehet a munka, mint külön cso­portokban. Nem hiúsági kérdésről van szó, de ha megbizást kap valaki, olyan helyzetbe kell hozni, hogy azt a munkát elvégez­hesse. Máriás Antal: A felmerült szervezeti kérdésekkel kapcso­latban: kutatócsoportot létrehozni véleménye szerint nem lehet, hanem ha megérnek a feltételek, azzá lesz és utólag meg lehet állapitani, hogy az volt. Nem lehet csak kutatni vagy csak ok­tatni, a kettőt együtt kell csinálni. Gyakran felmerül, hogy menedzser kell a kutatáshoz. Szerinte 3 feltétel szükséges: legyen elméleti felkészültség, kísérletező kutató technika és bizonyos menedzseri tulajdonság. Nem hiszi, hogy csak menedzser vezethet egy kutatócsoportot. Véleménye szerint ha az Egyetem kap egy gazdaságpolitikai feladatot, azt el kell vállalni és esetleg nem státuszt, hanem meghatározott összeget adjanak hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents