Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1968. november 25. - 1. Előterjesztés az Egyetemekre vonatkozó jogszabályok tervezetével kapcsolatban teendő észrevételekről - 2. A közgazdász továbbképzés fejlesztése - 3. Az 1968-69. tanév I. félévi vizsgaidőszak problémái - 4. Egyetemi tanári és docensi kinevezések

illetve a dékánt a miniszteri utasitás 3.§. /4/ bek., illetve a 9.§. /3/ bek. feljogosítja. c,/ Felvetődött - és az előbbi kérdéssel összefügg -, hogy a miniszteri utasitás a rektor, dékán meghivottain kivül csakis a szavazati jogú tagokról rendelkezik, - tanácskozási jogú tagok intézményesítésére nem ad lehetőséget. Márpedig le­hetnek olyan - főleg külső - személyek, akiknek állandó rész~ vétele értékes, de szavazati joggal nincs értelme felruházni. Ezt a gondolatot alabbi javaslatainkba beépitettük. 2. Ami az Egyetemi Tanácsot illeti, a viták ennek össze­tételére vonatkozó javaslatokat nem vetectek fel. Észrevételeink a miniszteri utasitás 3.§. /-3/ és /4/ bekezdésével kapcsolato­san a következők: a./ Az Egyetemen nem szükségszerűen működik főtitkár /titkár/; a tvr. 9,§, ezt csak lehetővé, de nem kötelezővé te­szi,Alább erre a problémára visszatérünk. Az Egyetemi 1'andcs összetételébe vág azonoan az, hogy ha titkára az igazgatási vezető, ebből ugy tűnik, mint'ia ilyennek szükségképpen kellene lennie-az Egyetemen, Másrészt, ha az igazgatási vezető a gazda­sagi vezető felettese, érthetetlen, hogy miért vesz részt mind­kettő szavazati joggal az Egyetemi Tanácson, ugyanakkor a köz­ponti könyvtár igazgatója csak tanácskozási joggal. Elegendő a gazdasági vonal egy képviselőjének részvétele szavazati jog­gal. b./ A kari tanácsi küldötteknél felemlítendő lej^ne, hogy választásuk titkos szavazass-al történik. c./ Külső személyek csak akkor rendelkezzenek szava­zati joggal, ha ilyen minőségben vannak meghiva a fanácsba; le­hetővé kell tenni meghívásukat tanácskozási joggal is. d./ Nem látszik indokoltnak az a kötelező előirás, hogy a kari tanácsok küldöttei közt a különböző beosztású ok­tatók képviseletét egyaránt biztosítani kell. Az Egyetemi Ta­nács nem érdekképviseleti, hanem vezető szerv, amelyben a leg­tapasztaltabb vezető oktatók döntő szerepe az ésszerű. e./ Meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az Egyetem szervezeti ás működési szabályzata mas személyeket is szavazati

Next

/
Thumbnails
Contents