Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. január 27. - 1. Az oktatáshatékonyság növeléséért Egyetemünkön - 2. Rövid szóbeli tájékoztató az I. félévi vizsgákról

-13A Könyvtárral kapcsolatban megjegyzi, hogy a megrendelt könyvek jelentós részét "lefaragják", mert valamiféle koordináció történt a többi könyvtárral bizonyos beszerzések tekintetében. Ez akadályozza a hallgatók önálló munkára nevelését. A teremprobléina is rendkivül égető. A átematilca Tanszék tapasztalata szerint általában a számonkérés jó, akkor van igazá értéke, ha minél kevesebbszer ismétlődik, minél kevesebb példa-garnitura felhasználásával. A programozott oktatás világszerte kísérleti stádiumban van. A programozott tananyag terjedelme az eredetinek 4-5-sz rösét teszi ki. Kérdés, hogy ennyi idő alatt nem lehet-e a rendes jegyzet alapján is elsajátítani az anyagot. Ez év szeptemberében lesz egy nemzetközi konferencia ezzel a témakörrel kapcsolatban, jó lenne, ha ezen az Egyetem részt venne. Udvarhelyi L szló: Hozzászólásának jelentős részében egyéni véleményt mond. Az oktatás elvi problémáival kapcsolatban: véleménye szerint több irányú szakadás mutatkozik az oktatás és a gyakorlat követelményei között. A gyakorlat által támasztott szükségletek sokkal tágabbak, mint az oktatás által átfogott terület. Az oktatási struktúrában van olyan törekvés, amely minden hallgatót minden problémával meg akar ismertetni. Az igyetemen belül is szakadás van az elméleti tárgyak között, amelyek az integrációs készségek fejlesztését szolgálják, és a funkcionális tárgyak között. A tanterveik kialakításával kapcsolatban a hallgatók ugy érzik, hogy a tanszékek erőteljesen érvényesitik saját érdekeiket, és nem érsevonyesülnek a kapcsolatok a különböző tárgyak között. így a hallgatók nem látják a kapcsolatokat ós a gyakorlatban sem tudják saját munkaterületüket ©gy nagyobb egész részének tekinteni. A vizsgaeredményekből kitűnik, hogy jó eredményt azok érnek el, akik az anyagot tételesen megtanulják. Ez azt jelenti, hogy az élet követelményeihez nem alkalmazkodnak az oktatasb;m, a tények 9o %-át a vizsgák után a hallgatók elfelejtik. A hallgatók tudása nagyobbrészt általános műveltség jellegű, nem érvényesül általános szemlélet és alkalmazási készség, mozaikok élnek a hallgatókban a tananyagokból. Sokkal nagyobb differenciálást kellene megvalósítani. A tananyagok számát jelentősen csökkenteni kellene. Egyik megoldási lehetőség az integrációs jellegű tárgyakkal függ össze. Az oktatás eltolódhat a direktiv formák felé, a pol.gazd., fii zófia nagyfokú önfejlődésen mennek keresztül, nem szaporodik ezen tárgyak száma. Ilyen tárgyakat nagyobb csoportos foglalkozásokon, előadásokon lehet oktatni és a jegyzetekre is nagyobb súlyt lehet helyezni. Az, hogy az első két évfolyamon oktatják ezeket a tárgyakat, nem biztos, hogy elősegíti a helyes egymásra épitést. A jegyzetek csak a fő problémaköröket rögzítsék, amelyeket azután a kötelező irodalomban és előadásban megtudhatnak a hallgatók.