Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968

1968. május 3. - 1. Docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat az Egyetemen az 1968/69 tanévtől fokozatosan bevezetendő új képzési rendre. Előadó: Bedő Gyula

-12"f f o4. S u a r a Róbert: A 4Bo óra biztosítása esetén a Tanszék a feladatokat meg tudja oldani. Ha a nemzetközi ismeretek szaknak nagyobb igényei vannak, a féléves terv keretében ez megoldható, A tantervekkel kapcsolatban: W i 1 c s e k Jenő: Egyetért az óraszám csökkentéssel és azzal is, hogy ha megtalaljuk a megfelelő módszereket, jobban tudjuk a hallgatókat önálló munkára szorítani. Minden pedagógiai meggondolásnak ellene mond, hogy éppen az I, évfolyamon van a legalacsonyabb óraszám. Nem érthető, miért a felső éveken magasabb az óraszám, amikor inkább szükség- és lehetőség van önálló munkára. Félő, hogy a középiskolákból jövő hallgatóknál igen nagy lenne az ugrás a kötetlenebb formák felé. Pedagógiai szempontból szükséges lenne az I, évben óraszámot növelni, esetleg egyes szá targyak óraszámának növelésével vagy egyes tárgyak előrehozásával. Ez az egymásra építést is megkönnyitene, A tárgyak elaprózása tapasztalható, másrészt olyan tárgyaknál is különböztetés van a szakágazatoknál, ahol ez nem szükséges, ez feleslegesen növeli a terhelést. Ebből a szempontból át kellene nézni a tanterveket. A tárgyak szintetizálása nagyon nehéz, meg kell várni a fejleményeket, ehhez azonban szükséges, hogy nagyobb rugalmassággal készüljenek a tantervek, ne legyen olyan mély részletezés, mint jelenleg. Elegendőnek tartaná, ha a szakágazati specializációból ki lenne emelve egy valóban speciális kollégium, a többit nem tartja szükségesnek most részletezni, hanem csak az órakeretet fenntartani számukra. További kérdés a szintetizálás. A cél az, hogy amikor a hallgató kikerül az egyetemről, rendelkezzék szintetizáló képességgel, hogy a tanultakat egységesen tudja alkalmazni. Erre a célra a szakszeminárium jó feltételeket biztosithat, de ezt a lehetőséget még erőteljesebbé kellene tenni. Esetleg a gazdasági tevekenység elemzését kellene erősíteni, akár óraszámban is ás ezt tanulmányokkal, gyakorlatokkal alátámasztani, de emellett más módszerek is kereshetők. Problémák lesznek az egymásra építés hiánya következtében. Az óraszámcsökkentés mellett azt kell feltétleznünk, hogy egyes kollégiumok keretében az oda tartozó leglényegesebb kérdések kerülnek oktatásra. Egészen más azonban az oktatás, ha a megalapozás már megtörtént. Ha párhuzamosan folyik az oktatás, ez a lehetőség nincs meg és kénytelen az oktató ismétlésekbe bocsátkozni. Az átfedések terén igy nem tudunk előrelépni. Ezért is jsmsolja, hogy az I. évfolyamot vegyük ilyen szempontból felülvizsgálat ala.