Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1968. május 3. - 1. Docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat az Egyetemen az 1968/69 tanévtől fokozatosan bevezetendő új képzési rendre. Előadó: Bedő Gyula
-12lyek által kilátásba helyzett segitség stb. A végrehajtáshoz azonban feltétlenül és sürgősen össze kellene állítani egy akcióprogramot. Nyitott kéfdés az I. évi alternativ kollégium. Többször felvetődött a tanszéki, kari önállóság. S téren rendet kell teremteni. Ugyancsak végrehajtandó feladat a káderfejlesztési terv kidolgozása. A korszerűsítési koncepciót és a káderfejlesztési terveket egybe kell kapcsolni. A tanszékek dolgozzanak ki akcióprogramot, beleértve a felelősöket is. Itt bizonyos változtatásra van szükség az Egyetem vezetésében is. Ha a tanszékek kialakitanak ilyen programot, az kerüljön jóváhgyásra és a végrehajtást ellenőrizzék. Bizonyos szabadságot kell adni a tanszékek, karok számára, a koordinálás történjék felsőbb szinten. Pl. nem kell rektori szinten meghatározni, hogy az oktatók milyén időszakban mehetnek szabadságra. Egyetért Kovács elvtárssal, hogy az esti-levelező tantervi problémákat ne tárgyaljuk. Javasolja, hogy e tagozaton a korszerűsítés bevazetesét egy évvel toljuk ki. A kihelyezett tagozatok kérdését is rendezni kell. B e r e i Andor: A tanterv és az előterjesztés helyes irányt mutat, a legfőbb szempontokat figyelembeveszi az oktatás továbbfejlesztését illetően. Veszélyek természetesen vannak. A legnagyobb veszély, hogy a program egy sor olyan tárgy oktatását tűzi ki célul, amelyek nem alakultak ki. A tervet keretnek kell tekinteni és a következő 2-3 évben kell kitölteni. Lehet, hogy bizonyos módosítások válnak majd szükségessé. A kötelező óraszám csökkentése szintén veszélyekkel is jár, ennek is elejét lehet venni megfelelő módszerekkel. A szakszemináriumokkal kapcsolatban a Tanszéknek jó tapasztalatai vannak. Nagyobb súlyt kell helyezni az Írásbeli munkákra, ez könnyen ellenőrizhető, a hallgatók ambícióját is felkelti. Ki kell dolgozni a követelményrendszert, a megfelelő módszereket . A súlyponti és nem súlyponti tárgyak megkülönböztetésével rengeteg baj lesz és ezt ki kellene küszöbölni. Az óraszám eléggé mutatja a súlypontokat. Meg lehet határozni a kötelező irodalom terjedelmét, ennek tartalmat azonban a tanszékre kell bizni. A nemzetközi szakkal kapcsolatban: egyetért azzal, hogy szükségesek olyan közgazdászok, akik értenek a nemzetközi kapcsolatokhoz, de ez nem diplomataképzés. Ha egy szakágazat, amely nemzetközi kapcsolatokra képez, ez ne legyen diplomataképzés, tehát pl. teljesen felesleges a diplomáciátörténet oktatása. Lehetne 2-3 féléves utánképző tanfolyamot rendezni a már végzett hallgatók számára, de nem érthető, hogy miért kellene ezt nekünk előadni.