Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

-2o­amelyekkel ezt az anyagot ki lehetne bővíteni. Javasolja, hogy ezt az előterjesztést ne fogadja el az Egye­temi fanács, - nem azért, mert nem jó vagy sok pontjával nem lehetne egyetérteni vagy vitatkozni, hanem azért, mert arra az álláspontra kell helyezkednüni, hogy ez a kérdés külön nem tárgyalható. Az Egyetem nem zárkózhat el attól, hogy a Mi­nisztériumot segitse abban, hogy uj gazdálkodási rendszert alakítson ki, amely megfelel a nagyobb önállóság követelmé­nyeinek ás az uj mechanizmus szellemének, de ugyanakkor na­gyon kell vigyázni, hogy ne hozzunk olyan javaslatokat, ame­lyekre viszont a Minisztérium hivatkozhat, hogy ez az uj me­chanizmus. Sajnos, a gazdasági életben is találkozhatunk ilyen jelenségekkel, - ez nagyon veszélyes dolog. Az emberek sokszor az uj mechanizmusnak tulajdonítanak jelenségeket, amelyeknek semmi közük ahhoz, ez politikai szempontból is komoly hátrányt jelent. Ehhez nem szabad segítséget adni. Va­lóban szakszerűen olyan előterjesztést kell tenni, amely az egész gazdálkodást átfogja és ha ezért áldozatokat kell hozni, ezt a munkát ne sajnaljuk; mindannyiunk kötelessége ezt maxi­málisan támogatni. Dobrovits Iván: Megjegyzi, hogy véleménye szerint a költségvetési szervek gazdálkodási rendszerének korszerű­sítése eléggé félreértett a Művelődésügyi Minisztérium részé­ről is. Alapvetően arról van sáó, hogy hosszú látra és perspek­tívában kell korszerűsíteni a költségvetési szervek gazdál­kodását és semmi olyan kényszerítő határidő nem köti a költ­ségvetési szerveket, amely akár 1968 január 1-ére uj mecha­nizmust indokolna létrehozni, hiszen ezeknek a szerveknek a működése és gazdálkodása teljesen eltér a vállalatokétól. A Minisztérium ezt félreértve, kicsit erőszakosan határidőket igyekszik betartani, amelyek az ipari tárcákra vonatkoznak, és nélkülözik azt a megfontolt és nyugodt előrehaladást, ami­re szükség van. A költségvetési szervek, konkrétan az egye­temek gazdálkodásának problémái világproblémaként foghatók fel, sehol nem sikerült még jó megoldást találni. Alapvetően azt kell látni, hogy nagyon lassan, nyugodtan, nem elhamar­kodva, határidőktől kötve kell végiggondolnunk vagy kísérle­teznünk. A Művelődésügyi Minisztérium részéről indokolatlan­nak kell tartanunk azt a sietséget, arai az egyetem gazdálko­dásával és bérezésével kapcsolatban megnyilvánul. A helyzetet nem változtat, amit elmondott, mert az Egyetem elkötelezte magát, hogy javaslatokat tesz. Eem ért egyet kil­esek elvtárssal, mert a mechanizmus-anyag általános elvei ki­dolgozottak, többek között a költségvetési szervekre vonatkozó általános elvek is. Most a konkretizálásról van szój. neveze­tesen ennek egyik fázisáról, a béralap-gazdálkodásról. Ez el­választható, mert egészen külön része a költs^vetési gazdál­kodásnak és azt kell megmondania az Egyetemnek, hogyan lehet a béralappal jobban gazdálkodni. Az anyag általános szelleme-

Next

/
Thumbnails
Contents