Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

-16­vannak e tárén. Vannak egész- és félállású oktatók, akik gyakorlatilag nem oktatnak. Kb. 15 félállás esetében ki le­hetett mutatni, hogy 2 óránál nem nagyobb a heti terhelése. Ilyen probléma 4-5 egész állású oktató esetében is fennáll. AZ is megoldás, amit Berei elvtárs mondott, hogy más tanszé­keknek át kell adni ezeket az állásokat. A munkalap problémája: azért vetették fel, mert a jelenlegi helyzet véleménye szerint nem tartható. A legminimálisabb elveket sem tartjuk be a prémiumok elosztásánál. Ezért ja­vasolták ezt a formát, hogy legyen valamilyen elosztási bá­his, hogy figyelembe vegyük pl., hogy az illető tanszékKi titkár. Jelenleg a dékán egyszerűen egy névsort kap, minden indokolás nélkül, vagy formális indokolással. Mindenképpen szükség volna a munka nagyobb ellenőrzésére, - a munkalap nem döntő kérdés. A célprémium véleménye szerint az Bgyetem vezetőinek lehető­vé tenne olyan beavatkozást, ami előrelépés lenne. Pl. cél­feladat lehetne annak megvizsgálása, hogyan érvényesülnek a szaktárgyakban az elméleti alapok, a kvantitativ módszerek alkalmazása stb. Lehet, hogy az 1 % sok, ezt lehetne csök­kenteni. R i e s z Miklós: Csanádi elvtárs felvetette az A. kategó­ria arányát; másik kérdés a célprémium. Tájékoztatásul sze­retné elmondani, hogy a bizottsági vitákban miért maradtak amellett, hogy az A. és B. kategória bekerüljön az anyagba. Kezdetben nagyobb reményeket támasztottak a minisztériumi juttatás iránt, hogy meg lehet oldani a tanársegédek és ad­junktusok, másrészt a professzorok és docensek közötti na­gyobb differenciálást. Az A. és B. kategória valamilyen sze­mélyi fizetéshez hasonló dolog lenne, amely kísérletképpen bevezetné ezt a nagyobb kategória-különbséget. Részben fede­zet hiánya, részben egyéb me gondolások miatt lecsökkent egy alkalommal alkalmazandó juttatásra. A célprémiumot Bikics elvtárs megindokolta. Azért fogadtuk el ezt a javaslatot a bizottságban, mert Kevés elem van a javaslatban, amely olyan ösztönzést tartalmaz, hogy valaki előre tudja, ha valamit megold, anyagi elismerésben része­sül. Az összes többi forma függ a tanszékek közti felosztás­tól és nem lehet előre látni a teljesítmény honorálását. R é c z e i László: Birálata a javaslattal szemben nem a javaslat készitőinek szól, hanem azoknak a körülményeknek, amelyek mellett kénytelenek voltak a javaslatot késziteni. Nevezetesen, hogy meg kellett maradni a személyi^fizetések­re forditott rendes ás rendkivüli bérek összegénél ás más­honnan nem tudnak az egyetemi oktatók fizetésének emelésére va;:y jutalmazásának intenzivebbé tételére alapot találni.

Next

/
Thumbnails
Contents