Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

-3viszont kifogásolja, hogy pol.gazd.-ból jobbak a gyakorlati jegyek, mint az államvizsga jegyek, ^z természetes, mert könnyebb jó gyakorlati jegyet szerezni, mint két év anyagából vizsgázni. Ahogy a IV. évben lezárjuk korábban a tanévet, javasolja, zárjuk le a II. évben is, hogy ne legyenek roszszabb feltételek között a II. évesek, mint a IV. évesek. A nyelvoktatással kapcsolatban helyes, hogy arra nagyobb súlyt kell helyezni, de ehhez kedvezőbb feltételeket kellene biztositani. A tanári szakon panaszkodnak, hogy kezdők és haladók ugyanarra a tanfolyamra kerülnek. Az alternatív nyelvtanulásnál is vannak panaszok, hogy az időbeosztás olyan, hogy a legtöbb esetben ütközik valamely fontos tárggyal. Kovács Géza: A jelentést jónak tartja, egészében azzal egyetért. A II. évesek államvizsgájával kapcsolatban megjegyzi, hogy a délelőtti hallgatók közöl szeptember lo-ig 6,8 % bukott az államvizsgán, az esti-levelező tagozaton 17 >&, továbbá 12 % nem jelent meg. Tehát a délelőtti és az esti-levelező tagozat között számottevő különbség van. A bukási arányt nem tartja túlzottnak, ebben szerepet játszott az is, hogy a hallgatók tudták, hogy anyagi konzekvenciái is vannak a bukásnak. A számok még nem véglegesek; az évismétlésre, eltanácsolásra utasitottak száma inkább alacsonynak tűnik. Célszerű lenne, hogy legalább a II. év végi utó-államvizsgán olyan legyen az igény, mint az első vizsgán, ez a IV. even nem érvényesül eléggé. A hallgatókkal közöltük, hogy a vizsga bizottság előtt folyik. Rossz benyomást keltett a hallgatókban, amikor a vizsgabizottság tagjai távolmaradtak. Ha külső vizsgáztatókat kell is alkalmazni, fontosnak tartja, hogy ne vizsgáztasson gyakornok vagy fiatal tanársegéd - főleg esti-levelező hallgatókat. Javasolja, hogy a későbbiekben ugy áliitsuk össze II. éven az államvizsgabizottságokat, hogy az illető tanszékről kerüljön ki a vizsgáztató és ne más tanszékről. Célszerű lenne, ha a Filozófiai Intézetből, Közgazdasági Intézetből vagy rokonegyetem hasonló tanszékéről kivnánk vizsgáztatókat szükség esetén, ez helyesebb, mintha a szóbanforgó tudományágtól távolálló elnök vesz azon részt, formálisan. Ez lényeges abból a szempontból is, hogy ha szűrésnek tekintjük ezeket a vizsgákat, ehhez meg kell adni a szükséges kereteket, hogy a hallgató meg legyen győződve arról, hogy valóban további egyetemi pályafutásáról történik döntés. Szabó Kálmán: Kovács elvtárs meggyőzően agitált amellett, hogy bizottságokban történjék a vizsgáztatás. Amig párhuzamos államvizsgáztatás folyik, javasolja, hogy semmiképp se történjék együtt a filozófia és pol.gazd. vizsgáztatás, egyrészt a hallgatók, másrészt az oktatók érdekében. Olyan időé szakról van szó, amikor rengeteg a vizsga és időpazarlásnak