Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

készítenünk a gyakorlati életre, az eddigiekhez kéoest alkalmasabbá kell tenni őket önálló, konkrét közgazdasági döntések hozatalára /szimulativ módszerek kialakításának követelménye/, A megalapozás tekintetében különös jelentősége van a fizikai dolgozók gyermekei tanulmányi munkája fokozott segítésének

?"" Már utaltunk erre a problémára, kiegészítve most azzal, hogy főként az első két évfolyamra vonatkozóan rövidesen vitassák meg a karok e hallgatók segítésének módjait. E tekintetben a tanszéki konzultációkat és a KISZ szervezet által történő segitést egyaránt hasznosnak itéljük, Segitésük annál is inkább szükséges, mert éppen az I, kategóriás hallgatók esetében tettünk bizonyos engedményeket a felvételeknél, amikoris közülük többen viszonylag alacsonyabb pontszámmal is felvételre kerültek, másrészt e hallgatók - különösen a vidékiek szociális helyzetükbőlscbctoan előképzettségi problémákkal küzdenek, A vizsgamódszere

k tekintetében lényeges változás nem történt. Tanszékeink többsége a hagyományos módszereket alkalmazta. A követelmények emelkedése annyiban jelentkezett, hogy igyekeztek átfogóbb vizsgatételeke

t kialakítani, amelyekkel jobban megismerhetik a vizsgázó rendszerező, elemző és gondolkodási készségét. Az átfogóbb tételek bevezetése rendszerint azzal is együttjárt, hogy az előre történő felkészüléshez rendszerint csak egy tételt adtak meg, s a tananyag egyéb területeire vonatkozóan kiegészítő kérdéseket tettek fel. Az átfogó tételek - a tapasztalatok szerint - nagyobb lehetőséget biztosítottak az előadásokon elhangzottak, valamint a kötelező irodalom visszakérdezésére is. Lényegében hasonló céllal és tartalommal folytak egyes tanszékeken /Gazdaságtörténet/ a csoportos vizsgáztatáso

k /legfeljebb 3 fővel/, ahol e módszer bevezetése fokozatosan történt, s ez a módszer pozitív tapasztalatokat tükröz. Továbbra is kísérletek folytak a szóbeli vizsgáknak írásbeli, - teszt-vizsgával való összekötésére /Gazdaságföldrajz, Ipargazdaságtan/, A teszt-módszerrel folytatott kísérlet tapasztalatait az érdekelt tanszékek több izben megvitatták, s ennek során feltárták e módszer pozitívumait és korlátait /pl. a teszt-módszerrel átfogóbban ellenőrizhető a lexikális tudás, ebben a vonatkozásban tehát objektívebb a hallgatók felkészülésének értékelése, ugyanakkor azonban ez a módszer egymagában nem alkalmas a közgazdasági szemlélet lemérésére, az összefüggésekj gyakorlati alkalmazási készség stb, elérésének ellenőrzésére./ Egyelőre olyan álláspont született az érintett tanszékeken, hogy a kísérletet továbbfolytatják azzal, hogy a szóbeli vizsga az alapvető, s a teszt-nek a vizsgáztatásban csak ki-