Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb
-8Az előkészítés tartalmi oldalát tekintv e megállapítható, hogy a Politikai Gazdaságtan és Filozófia Tanszák egyaránt igyekezett jó munkát végezni. Az államvizsga-tematikáka t a tanszékek még januárban az érdekeltek rendelkezésére bocsátották és igy mód nyílt arra, hogy a követelményekről egyértelműen tájékoztassák az államvizsgázó hallgatókat. Az irodalom számonkérésében ez alkalommal a délelőtti, ill. az esti-levelező tagozatokon a követelmények jelentősen eltértek. Mindkét tanszék a felkészülés elősegitése érdekében fokozta a konzu lt ációs ins pe kciók számá t, emellett a Filozófia Tanszék több" a lka lommá F ^csoportos tematikus konzultáció t is tartott. Mindkát tanszék tanszéki értekezleten tárgyalta meg a követelményeket, s megvitatták - didaktikai és tartalmi szempontból - az államvizsga kérdéseke t, valamint megállapodtak az egyes kérdésekkel kapcsolatos követelményszintbe n. Itt emiitjük meg, hogy fentiek ellenére egyes államvizsga bizottságok elnökeinek tájékoztatása szerint még sem sikerült minden esetben - különösen a filozófiánál - a tételek egyértelmű megfogalmazása, ez bizonyos mértékig zavarta a vizsgázót. A lebonyolítá s tekintetében - sok oktatónk lelkiismeretes erőfeszi'fése mellett - problémák adódtak. Előfordult, hogy a vizsgáztatók nem jelentek meg ás utolsó pillanatban történt az uj vizsgáztató kijelölése. Gyakori volt továbbá, hogy a vizsgázókat megosztották ás kát csoportban, de egy időben - nem egy esetben elnök nélkül - vizsgáztatták. Több esetben tehát - a rendelkezés ellenére - nem érvényesült a bizottság előtti vizsgáztatás. Mielőtt az államvizsga I. szigorlatok számszerű eredményeinek értékelésére kitérnénk, megjegyezzük, hogy a tanszékek véleménye szerint - beleértve a Politikai Gazdaságtan Tanszéket is - az államvizsgák II. év végére történő előrehozatala h elyesnek bizonyul t. Mindeddig a végzős hallgatók a politikai gazdaságtani és filozófiai tanulmányaikat kát évvel az államvizsga előtt befejezték, s igy a követelményeket velük szemben nem lehetett reálisan a szükséges szintre emelni, mint ahogy azt a mostani II. évet végzőkkel szemben megtehetté k.Tény ugyanakkor az is, hogy a hallgatóknak II. év végeztével^mág nincs kellő tapasztalata ilyen nagy anyagból való felkészüléshez. Többnél hiányzik a szükséges átfogókápesság, sokak tudása eléggé mechanikus, amit egyes oktatók az ágazati gazdaságtanok ismeretének hiányával is magyaráznak. /Ez utóbbi probléma csökkenthet;', ha a Politikai Gazdaságtan Tanszék tovább erősiti a szocializmus politikai gazdaságtanának életszerűbb oktatását./ A II. éves államvizsga-szigorlatok értékelése kapcsán a Politikai Gazdaságtan Tanszék részéről többen javasolták. Hogy helyes volna a jövaben különválasztani a Politikai gazdaságtan és Filozofia államvizsgát . Az együttes vizsga - szerintük -
