Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb
-5II. évfolyamán az I. kategória 2,63, II. kategória 2,47, Altalános Kar II. évfolyamán, ahol helyenkánt különösen jelentős az eltérés az I. kategória javára /tanárképző D. szak 4,o4, illetve 2,97/. Bár aKereskedelmi Kar tájékoztatása szerint a Nyelvi Tanszék oktatóinak az a véleménye, hogy az idevon nyelvek tanulásában az I. kategóriához tartozó hallgatók nem maradnak el társaik mögött, a számok nem mindig ezt bizonyitják. Az ipar szak I. évfolyamán pl. az I. kategória orosz nyelvből 3,17 átlagos ért el, mig a többiek 3,59-et. A közlekedési szakon nyugati nyelvből 3,25 az eredményük, a II, kategóriába tartozóké"4,31. Nem sokkal jobb a helyzet az évfolyam másik problematikus tárgya: a Valószinüsáffszárn itás tekintetében sem, ahol pl. ipar szakon az eredmeny 2,75, TTTetve 3,o6, közlekedés szakon 2,13, ill. 2,79 volt. Viszonylag _nagy volt az elégtelen matematika vizsg áik arány a - a nyári vizsgaidőszakot figyelembe véve - a Kereskedelmi Karon is. Az esti tagozat tanulmányi átlaga 3,2o , a levelez ő t agozaté ITBT Mielőtt e tanulmányi eredményeket részleteiben analizálnánfc, megjegyezzük, hogy helyesnek bizonyult az a döntés, mel ynek nyomán azonos vizsgaidőszak volt valamennyi tagozaton. A korábbf~rendszer szerint ugyani3 mind a februári, mind a szeptemberi u.n. "rendes vizsgaidőszak" jelentősen megzavarta az egyes félévek kezdeti tanu&mányi munkáját. Az elégtelen vizsgá k aránya e tagozatokon is az alsó évfolyamokon /beleértve a III. évfolyamot/ nagyobb. Jelentős a bukás Matematik a mellett Politikai gazdaságtanbó l, Gazdaságtörténe tből , valamint a nappalihoz hasonlóan ak államvizsga I. szigo rlato n. A nappali tagozattól eltérően elér jelentős vizsgaelmaradás tapasztalható, amely - tekintettel arra, hogy a rektori irfcovizsgaidoszak is lezárult - nagy számú évismétlést, évkihagyást, esetleg lemorzsolódást von maga után. Néhány adat az elmaradt vizsgákra vonatkozóan: az esti tagozat ipar szak I. évfolyamán 736 kötelező vizsgából 53, II. évfolyamán 63o-ból 52, de jelentős ez az arány a III. évfolyamon is, ahol 789 vizsgából 56 a le nem tett vizsga. Megjegyezzük, hogy e Kar vonatkozásában a levelező hallgatók vizsgaelmaradása^az I-III. évfolyamon kb. lo $-os. Az I. éves vizsgák eredményei e tagozatokon is összefüggnek a felvételi vizsgakon elért pontszámok nagyságával. Aa Altalános Közgazdasági Kar vizsgálatai szerint - az 1. félévi vizsgák tükrében - a 12, vagy ennél kevesebb pontot elért hallgatók 37,7 %-a megbukott, 11,3 a elégséges eredményt ért el ás csak 5,7 %a lett jórendü. Ezek tehát azt bizonyitják, hogy az i lyen alacsony pontszámot elért hallgatókat nem volna szabad felvennünk . Megjegyezzük, hogy a 2. félév végén valamivel kedvezőbb a kép^ mivel az 1.félévben a 12-lo pontos hallgatók többsége- évismétlő lett*
