Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. május 29. - 1. Az 1967/68. tanév tanterve, valamint az oktatási reform néhány időszerű kérdése. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat a terv-matematika szak képzési rendjére. Előadó: Kovács Géza, az Általános Kar dékánja - 3 A szervezés és vezetés oktatásának további fejlesztésével kapcsolatos feladatok Egyetemünkön. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Javaslat a doktori szabályzat módosítására. Előadó: Gergely István, a Rektori Hivatal vezetője

-7Az óralátogat.'sok ellenőrzésével kapcsolatban egyetért Váiji elvtárssal. Nem ért egyet Szép elvtárssal, hogy az órák látogatása csak as előadókon, az előadás szinvonalán múlik. A hallgatók nem elég érettek, nem tudják megitélni, hogy szükségesek-e számukra az előadások. Kéri az Egyetem vezetőségét, hogy a programozott oktatást igyekezzék a szünnapok elosztásánál is figyelembe venni; tavaly minden szünnap hétfőre esett, ez egyes tanszékek esetében sok nehézséget jelent. Farkas Sándor: A nemzetközi szakkal kapcsolatban: ellenezné a szak megszüntetését, ha erre a képzésre igények jelentkeznek. Időszerűnek tartana a szak tematikájában bizonyos profiltisztítást. Gondol a különböző történelmi jellegű tárgyak összehangolására. Az 5. oldal 15. pontjában szó van a tud.sáoc. oktatás helyzetéről. Mind a világgazdaságtan, mind az elmélettörténet egy sor olyan ismeretet ad, amely alapját alkotja a tud.sáoc.-nak, ezért javasolja a sorrend megvizsgálását. A IV. évre javasolja a tárgyat sorolni, itt kevesebb a szemináriumos tárgjy is. Az elméleti szakon nem a 8., hanem a 7-8. félévben kivannak ppecializációt inditani ás nemcsak itt, hanem minden szakon. Miután a tárgy szigorlata megszűnt, ennek érezhető hatása volt az oktatásban; javasolja, hogy az 1. félévben gyakorlati jegy legyen. A II. pont egy sor módszertani kérdést érint, olyan dolgokat tartalmaz, amelyeket elsősorban a tanszékeken belül kell megvitatni. Uj szakok, specializációk kérdése: a fő irány legyen a legfontosabb alap- és szakképzés biztosítása, ez magában foglalja a szakok és specializációk túlzott szaporításának elkerülését. Ezzel bizonyos mértékig ellentétes szempont, hogy az uj mechanizmus egy sor területen felveti a specializációt, másrészt más egyetemeken is a képzés iránya efelé mutat. Egyes esetekben, tehát ezeket növelni kellene, főleg a végzett hallgatóktól kellene erre vonatkozólag információkat szerezni. Az előadásokat nem tartja elavult oktatási formának, ugyanakkor vitatható, hogy alapvető és központi eszköz. Tárgyak szerint kell differenciálni. Fő szempont ennek eldöntésénél a hallgatókra való intenzív hatás. Szintén problematikusnak tartja a problémafelvet5 előadást, mint meghatározást, tfj ismeretek közlésénél ügyelni kell, hogy megemésztetlen uj ismereteket ne adjunk. Nem értene egyet a katalógus felelevenítésével. A jövő tanévben kísérletképpen a Tud.Szocl Tanszék az előadásokéit csoportonként kívánja tartani. Ennek egy sor hátránya van, de megpróbálják ezzel az intenzivebb oktatást megoldani.