Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. május 15. - 1. Jelentés a MSZMP IX. kongresszusa anyagának feldolgozásáról. Előadó: dr. Kiss Arthur [!] elvtárs - 2. A mechanizmus reformjával kapcsolatban szükségessé váló módosítások a szocializmus politikai gazdaságtana oktatásában. Előadók: Berei Andor, Szabó Kálmán, Bedő Gyula elvtársak - 3. Egyebek

- 15 ­A világgazdaságtannal kapcsolatban érti Nyilas elvtárs aggá­lyait, azonban véleménye szerint tárgyalni kell a KGST kér­déséit is, nem lehet elválasztani a szocialista világgazdaság tárgyalásától, még akkor sem, ha hellyel-közzel negativ tapasz­talatok vannak, A két rendszer kapcsolatait és gazdasági versenyét igen konkrétan kivánják kifejteni; nem követelmény-felállításról van szó, hanem hogy a valóságban hogyan kapcsolódik egymáshoz a két világrendszer gazdaságilag és milyen a fejlődés iránya. Figyelembe kell venni, hogy van egy egyetemes világpiac is, enélkül nem tudjuk megmagyarázni a mi árainkat sem. Nyilas elvtárs felvetésében srzi a félelmet, hogy nem fogjuk-e az uj mechanizmust "megideologizálni, ellentmondás nélkülinek feltüntetni stb. Ezt a veszélyt igyekezni fognak elkerülni, ugyanakkor meg kell mutatni, hogy az uj mechanizmus bevezeté­se miért gált szükségessé, melyek az előnyei. Természetesen az ellentmondásokat is meg kell mutatni, ho^y ezek megoldása teszi lehetővé a szocialista társadalom továbbfejlődését. Bikics elvtárssal általában egyetért. Felvetette, hogy miért tárgyalják külön a vitás kérdéseket. Meg akarták mutatni, hogy miben van kialakult álláspont ós mi az, amiben további munká­latok szükségesek. A regulátorok és kölcsönös arányok kérdése: a piaci egyensúly kérdését kapcsolatba fogják hozni a népgazdaság, ill. az újra­termelés fő arányaival. Külön fejezetben való tárgyalásról egyelőre nincs szó, A minőség, használati érték, helyettesítés sokhelyütt felmerül az anyagban; ezt külön meg fogják vizsgálni. Pach elvtárssal teljes mértékben egyetért. KI te&ll magunkat határolni a polgári gazdaságtan olyan felfogásaitól és elmé­leteitől, amelyek nálunk is elterjednek vagy elterjedőben van­nak, Pl. azért is beszélni kell a két világrendszer egymáshoz való viszonyáról, mert a polgári elméletek egész sorozata kapcsolatos ezzel. Szabó Kálmán: A tulajdonnal kapcsolatos észrevételek azt bizonyitják, hogy erről érdemes lenne vitát rendezni. Elképzel­hető, hogy az őszi tudományos ülésszakon legyen erre egy szek­ció. Most nem kivánja elmondani e témával kapcsolatos vélemé­nyét. A tulajdon elsajátítási folyamat, amely ott kezdődik, hogy rendelkezem-e valamivel vagy nem, folytatódik azzal, hogy e rendelkezés olyan-e, hogy tudok-e gazdálkodni vele, én ha­tározom-e meg a cálját vagy nem ás végül megtartom-e vele gaz­dasági erőmet, munkaerőmet, háztartásomat, a vállalat erejét stb. vagy nem. E kérdés rendkivül bonyolult. Felmerül az a kérdés is, hogy Marxnak mindig az volt a véleménye, hogy a tulajdonviszony az embernek a termelési eszközökhöz, mint sa­játhoz való viszonyát jelenti. Kérdés, hogy azáltal, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents