Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes
- 13 ság felkeltéséről van szó, sőt egyesek a vietnami helyzetet - i^en hurkoltán - a MSZMP mai vezetésével szembeni bizalmatlanságra is fel akarták használni. , A másik kérdés a nemzeti és nemzetközi érdek összeegyeztetése, a nemzetközi munkásmozgalomhoz vsló viszony. E probléma kapcsán merül fel a Szovjetunióhoz való viszony kérdése is. Ennek egyik nyilvánvalóan ellenséges formája az, amely vitatja és a nemzeti érdek elleni sérelemnek tartja a Szovjetunióval meglévő és erősödő politikai és főleg gazdasági kapcsolatokat f Hallgatóink egy része ezt oly módon fejezi ki, hogy számos történetet "túd" a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokról, amelyek nem előnyösek számunkra. E nézetek ellen is nyilvánvalóan csak a magyarszovjet gazdasági kapcsolatok, ill, szélesebben a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés elemzése talaján harcolhatunk, amelyre Egyetemünkön jó feltételek, jó körülmények vannak. A kérdésnek van még egy oldala, amely mellett nem mehetünk el. A probléma Kádár elvtársnak az SZKP XXIII. kongresszusán elhangzott felszólalása után merült fel, amelyben a nemzetközi munkásmozgalomban kialakuló helyzet kapcsán hangsúlyozta, hogy az internacionalizmusnak alapvető kritériuma a Szovjetunióhoz való viszony, s hogy "szovjetellenes kommunizmus nincs és nem is lesz a jövőben sem". Ezzel összefüggésben felmerült olyan "elméleti" megfontolás, hogy az internacionalizmus alapvető kritériuma a nemzetközi munkásmozgalomho z való viszony s csak azon belül egy országhoz, a Szovjetunióhoz való viszony. Az elméleti megfontolás azonban nem az internacionalizmus leszükitését félti, hanem burkoltan ellenzi a Szovjetunióval való szoros egyetértést, "némi szabad mozgást" kiván a Szovjetunióhoz való viszonyban. A jelenlegi történelmi helyzetben azonban nem kétséges, hogy az internacionalizmus kiemelkedően lényeges kritérium a a Szovjetunióhoz való viszony. A kongresszus határozata világosan megfogalmazza a párt álláspontját ebben a kérdésben? "Minden kommunista pártnak magának kell kidolgoznia saját politikáját ugy, ahogyan ezt országának történelmi, társadalmi és gazdasági feltételei előirják. Ez a politika a marxizmusleninizmus elvein kell hogy alapuljon, és csak akkor hatékony, ha egyidejűleg szolgálja az illető ország munkásosztályának, dolgozó népének, nemzetének valódi érdekeit és a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály közös, általános érdekeit," A nacionalizmus jelenségeihez kapcsolódó probléma a KGST-ben való együttműködés kérdéseiben folytatott propaganda és publikációs tevékenység is. A KGST működését, különösen a Román Szocialista Köztársasággal valű együttműködést még mindig körülveszi bizonyos felemás
