Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

V Q2Ji -11Ezt zavarják egyes szomszédos országokban élő történész barátaink, ha uj történelmet irnak, és a multat ismét vélt pillanatnyi politikri érdekek szolgálatában ugy torzítják, hogy ezzel a szomszéd nemzet fiainak, lányainak nemzeti önérzetét sértik. A nacionalizmus elleni közös harcunk sikerének feltétele, hogy legyünk figyelemmel egymás nemzeti érzelmeire, számoljunk egymás érzékenységével. Ha nem ezt tesszük, akkor az itt és ott élő emberek gondolkodásában még meglévő nacionalista maradványokat konzerváljuk, esetleg megerősítjük."' Véleményünk szerint a kérdés felvetése igen jogos, annál is inkább, mert ez a legcélravezetőbb ut az objektív történelmi igazság figyelembevételére, a nézetek aisztázására és a marxizmus-leninizmus alapján való közelítésére. Saját nacionalizmusunk ellen is csak ugy tudunk harcolni, ha nem hallgatunk "szemérmesen-', hogy ennek feltételei vannkk határainkon tul is. A kérdésre indokolt visszatérni azért is, mert Szirmai elvtárs kongresszusi hozzászólásának idézett része az Egyetemen egyfelől megütközést, másfelől eltérő véleményeket alakított ki. A vitatott kérdés a magyarországi 184-8-49-es forradalom értékelésével kapcsolatos. Egyes román és szlovák szerzők azon álláspontjukat fejtették ki folyóiratok ;an és plénumon, hogy Magyarországon 1848-49-ben nem forradalom zajlott le, még kevésbé polgári forradalom. Figyelmet érdemlő megállapításuk az is, hogy Marx és Engels sikraszállása a magyar forradalom mellett, s hogy azt az európai forradalmak több vonatkozásában kimagasló szakaszának tekintették, abból következik, hogy nem ismerték megfelelően a magyar kérdést. Ez volt az oka annak, hogy később élesen szembefordultak Kossuth-tal és a magyar emigráció nagy részévéi, mert ekkor már megváltoztatták korábbi nézeteiket, > Ezen állításokra válaszol Andics Erz'sébet elvtársnő ".Revízió alá kell-e vennünk Marx és Engels nézeteit az 1848-49-es forradalomról?" cimü, a Valóság 196o. számában megjelent cikke. E cikkben bebizonyítja, hogy Magyarországon 1848-49-ben polgári forradalom volt

s hogy Marx és Engels sehol nem vették revízió alá a magyar forradalom pozitív értékelését, annak lényegében polgári jellegét, és európai jelentőségét. Elemzésében érinti - talán politikai szempontból nem eléggé rugalmasan ebben az időszakban a szlovák nép nemzeti szabadságtörekvéseit, s benne a Stur mozgalmatnegatív megvilágításban. Távolról sem érezzük magunkat hivatottaknak arra, hogy a vita részleteibe

n állást foglaljunk, mégis ugy véljük, az 1848-49-es forradalom és annak jelentősége megítélésében Andics elvtársnőnek helyes, marxista álláspontja van. A vitára való utalásból tehát kitűnik, hogy a felfogások homlokegyenest eltérnek egymástól. Ugy hisszük ozonban, hogy egyes szomszédos országok történészeinek és nem történészeinek né-