Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

- 4a nem marxista nézetek elleni harc kezelésében, továbbá abban, hogy egyoldalúnak és túlságosan optimistának érezték a pártnak a nemzetközi erőviszonyok alakulásáról, a belső ideológiai-politikai helyzetről adott értékelését. Mindennek alapján ^radikálisabb :

i politikát kivántek. A másik oldslon a kispolgári tömegek pedig tartósitani igyekeztek azokat a körülményeket, amelyek létfeltételeinek, életmódjának, gondolkodásmódjának megfelelnek, és a szocializmus liberalizálására törekedtek. Nem kevés gondot okozott az egyes rétegeknél mutatkozó politikai közömbösség is. Ennek okai voltak részben az ismert megrázkódtatások, kételkedésük a párt politikájának őszinteségében, a kiéleződött nemzetközi viták stb. A párt vezető képességét és szerepét mutatta és mutatja ebben a bonyolult és ellentmondásos helyzetben, hogy továbbfejlesztette a szocialista forradalmat, vezetésével befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése 5 emelkedett az életszínvonal; szélesebbre tárta a nem párttisztségek betöltésének lehetőségét a pártonkivíiliek előtt; a származás szerinti kategorizálás eltörlése az egyetemi felvételeknél és az oktatási reform; az uj gazdasági mechanizmus szükségességének felvetése és a munka meginditása; a választási rendszer demokratizmusának továbbfejlesztése; az ideológiai offenziva fokozására tett kezdeményezések; a nemzetközi kapcsolatok fokozása és a proletár-internacionalizmus elvének és gyakorlatának következetes alkalmazása; harcot folytatott az ellenséges aknamunka ellen stb. Nem mondott le az adminisztratív eszközök alkalmazásáról sem, de ott és akkor került erre sor, amikor az szükséges volt. Hangsúlyozta a párt, hogy a vezetés legfőbb eszköze; a meggyőzés, a nevelés, a szinvonalas szakviták, a dolgozó tömegek mind szélesebb korének a közügyek intézésébe való bevonása utján, a vezetés kollektiv jellegének erősítésével. Mindezekben kifejeződik a párt, állom és társadalom vezetésének néhány főbb jellemző vonása, A Vietnammal való szolidaritási tömeggyülés mozgalom felkarolása és támogatása pedig azt mutatja, hogy a mult forradalmi tömegharcaira emlékeztető tömegdemonstráció sem hiányzik a párt társadalomvezetési gyakorlatából. Ez a szélsőségektől mentes vezetés köti össze a munkásosztályt és az egész dolgozó nép legöntudatosabb tömegeit a párttal. Az emiitett külső és belső körülmények, a feladatok bonyolultabbá válása különösen indokolják, hogy a párt eszmei-ideológiai vezető szerepe fokozódjék. Ennek egyik feltétele, hogy magunk is az eddiginél árnyaltabban és fiifferenciáltabban elemezzük az eszmei munka tartalmi és módszerbeli problémáit, körülményeit egyetemi munkánk minden területén.