Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

íjgEAJT ID1X3L0GIAI-P0LITIKAI KÉRD

? KAPCSOLATOS FELADATAIM EGYETEMI OKTATÓ SS FflfJLŐ MUNKÁMBAN AZ MSZM

P IX. KONGRESSZUSA TÜKRÉBEN 1. A párt é

s a munkásosztá

ly v

ezető szerepével kapcsola

tos néhány kérdés A marxi-lenini elméletnek lényeges része a párt vezető szerepéről szóló tanítás. E vezető szerep feltételeiről, alapjáról, tartalmáról, valamint a vezetés formájáról, eszközeiről és módszereiről alkotott elmélet alkalmazása az uj helyzetre, és az uj helyzetnek megfelelő tapasztalatok felhasználása a vezető szerepről szóló általános elmélet gazdagítására :

:a következő évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése...Ennek biztosítására le kell küzdeni azokat a helytelen nézeteket és gyakorlatot, amelyek torzítják a párt vezető szerepét

1' - hangzik a IX. kongresszus határozata. A pártnak és a munkásosztálynak az államot és a társadalmat vezető tevékenységének alapvetően megváltoztak legfontosabb belső feltét

elei. Nagy osztályeltolódás ment végbe társadalmuhkban. Kiszélesedett a munkásosztály köre, s százezrével kerültek soraiba elsősorban a parasztságból, de más rétegekből is. A munkásosztály létszáma 1949-hez képest több mint felével nőtt, a kisárutermelők száma 2,32 millióról 142 ezerre csökkent. A kisipari termelőszövetkezetek taglétszáma S ezerről 192 ezerre emelkedett. A nagy osztályütközetek korszaka lezárult, s létrejött a szocialista társadalom egysége. Ez DZ egység az utóbbi évtizedben nagy mértékben megerősödött. Ezzel együtt erősödött meg az államhatalom és az államigazgatás .is. A termelés és a technika fejlődése is szerepet játszik abban, hogy megváltozik a tudományos-műszaki dolgozók helyzete, a parasztság viszonya a munkásosztályhoz, a szellemi és fizikai munkások közötti kapcsolat. A munkásosztály vezető szerepe szempontjából pedig egyáltalán nem közömbös, hogy milyen a vele szövetséges osztályok összetétele, jellege, tulajdonviszonyai. Mindezek igen pozitív tényezők, mert ma már társadalmunkban nincsenek olyan osztályo

k, amelyeknek alapvet

ő érdekei ellentétesek volnának a"szocializmussal. Ez megkönnyíti a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését hazánkban. A párt és a munkásosztály vezető szerepe egyes tényezőinek erősödését viszont néhány külső és belső folyamat az elmúlt években bonyolulttá és részben ellentmondásossá is tették. Az utóbbi