Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2
1966. július 6. - 1. Jelentés az Egyetem 1965/66. tanévi munkájáról. Előadó: Pach Zsigmond Pál - 2. Az oktatási módszerek korszerűsítésének eddigi tapasztalatai és további teendői. Előadó: Kovács Géza dékán - 3. A szakszemináriumok, a szakmai gyakorlat, a zárógyakorlat és a szakdolgozat készítés egységes rendszerének kialakítása. Előadó: Kövér Károly dékánhelyettes - 4. Egyebek
-26Mnem egyszerűen a szaktanszékek ügye a szakszeminárium vezetés, nem is a karok ügye, hanem a rektorhelyetteseké, hogy számba vegyék, az Egyetem összes oktatói közül kik érettek szakszeminárium vezetésére. A kari, tanszéki határokat ebből a szempontból legalább áz indulásnál le kellene bontani. Itt elég nagy a felelősség, főleg a szakdolgozattal kapcsolatban. Problematikus Kövér elvtárs felvetése, hogy ne az Egyetem össze el a hallgatókat, Ha az uj gazdaságirányítási rendszerre gondolunk, amikor nincs biztositva a vállalatok vonalán a főhatóságokon keresztül az elhelyezés. Felmerült az általános szakos hallgatók elhelyezésének évről-évre ismétlődő problémája. Véleménye szerint az a fő baj, hogy nem adtunk nyilatkozatot a Munkaügyi Minisztériumnak, amelyben kijelentjük - a tanárképző és terv-mat. szak kivételével hogy az egyetemi szakositás ugyan teljesen helyes, de nem jelenti azt, hogy pl. ipar szakost csak ipari tárca igényelhet. Nem tudják a minisztériumok, vállalatok, hogy milyen szak mire képez. A merev határok következtében a legtehetségesebb hallgatók sokszor rendkivdl hátrányos helyzetbe kerülnek. 0 1 1 é Lajos: Egyetért az Általános kari előterjesztés határozati javaslatával, hogy ezeket az anyagokat vitaanyagként kezeljük és az oktatási rektorhelyettes készitsen előterjesztést. Mindkét anyag egyetért abban, hogy a szakszemináriumot, szakdolgozatot és a III. államvizsga szigorlatot egységesen kell kezelni. Túlzottan ne uniformizáljuk és ne merevits j.k meg a rendszert, hogy az gátjává váljon esetleges egészséges törekvéseknek. Pl. elképzelhető, hogy szakdolgozat^ készül szakszemináriumi' rendszeren kivül. Erre utal is az általános kari"~anya]yy amikor felveti, hogy egyes fakultativ, alternatív kollégiumok is bázisát képezhetik a szakszeminárium jellegű foglalkozásoknak, ebbe beleérthető, hogy szakszemináriumi dolgozat elbírálására vállalkozhatnak ezen tárgyak oktatói. Túlzott követelményeket támaszt a két anyag a félévenkénti osztályozással kapcsolatban. Túlterhelés van nálunk az óraszámokban, a vizsgák számában, a gyakorlati jegy is az esetek többségében a beszámoltatáshoz közelit. Nyugodtan letérhetnénk erről a rendszerről.A szakszemináriumokat nem ^ kell félévenként osztályzá ssal 1 ggarnl J__mág abban sem biztos., hogy évenként szükségéé". Nem ért egyet azzal, amit Forgács elvtárs javasol, hogy^az irányitószervek állományába tartozzanak a végző hallgatók. Véleménye szerint ez tartalmában ellentétben áll az uj mechanizmussal. Még azzal sem árt egyet, hogy vállalati státuszban legyenek.
