Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2

1966. július 6. - 1. Jelentés az Egyetem 1965/66. tanévi munkájáról. Előadó: Pach Zsigmond Pál - 2. Az oktatási módszerek korszerűsítésének eddigi tapasztalatai és további teendői. Előadó: Kovács Géza dékán - 3. A szakszemináriumok, a szakmai gyakorlat, a zárógyakorlat és a szakdolgozat készítés egységes rendszerének kialakítása. Előadó: Kövér Károly dékánhelyettes - 4. Egyebek

-23­tökéletes, mégis csökkenthessük az óraszámot, mert itt a tankönyv hiányosságait pótolja az előadás. Ahol a tankönyv ás az irodalom megfelelő mennyiségű és minőségű, véleménye szerint általában nincs szükség előadásra, hanem jó szemi­náriumokra, gyakorlati feldolgozásra. Amikor az oktatási módszerek kérdését felvetjük, az elő­adások is szemináriumok viszonyát, arányát feltétlenül fi­gyelembe kell venni, mivel a szemináriumok intenzivebb for­mák, mint az előadások, de természetesen vannak területek, ahol az előadás szükséges. Nem kell minden kérdésről sze­mináriumi foglalkozá at sem tartani, inkább kevesebbet, de jól előkészülve. Osztott előadások: ennek akkor van értelme, ha ezen diffe­renciáltak, különben a jelenlegi viszonyok között nincs ér­telme. A politikai gazdaságtan oktatásában ma nincs mód arra, hogy 2-3 osztott előadást tartsunk, vagy csak olyan csekély eltérés lenne az előadások között, hogy nincs értel­me a megosztásnak. A vizsgáztatásban is zavart okozhat, ha az előadások között elvi differenciák vannak. A jövő évben, ha a szocializmus politikai gazdasagtana kialakul, talán megfint fel lehet vetni a kérdést. A szakszemináriumok kérdése: Felmerült, hogy ezeket ne csak belső erőkkel tartsuk, annál is inkább, mivel ezek nem áll­nak kellő számban rendelkezésre. A Közgazdaságtudományi In­tézettel való tárgyalások következtében 3 szakszeminárium vezetését átveszik, de sok zökkenő,buktató van, ezeket azon­ban vállalni kell, mert különben nem tudunk megfelelő szám­ban szakszemináriumokat tartani. A szakszemináriumok rendszere és módszere: Azzal egyetért, amit Kovács elvtárs leszögez referátumában, ielyes az, hogy a szakszeminárium kapcsolódjék a szakdolgozat tárnájához, teiiái vnn küp. pnnti témakör e, de minden hallgató kezdettói fogva megkapja rászlettémáját, amely vagy szakdolgozata tár­gy anak" vagy annak előké szitese t~-szolgálj a, de .lehet51eg::Xe- • gyen - azonos. ~ Egy e té r t ~e z z é I",, hogy ne az u tolsó 6 hónap elé gge zava ros kör"" 1 men ye i közö tt _szüle&séte- a sza k dolgozat,- han em" a szakctadc gggartszeminárium már ké szítsen el ő j ó szakdolgozat Írásár a, A. szakdn lgozat els ő fo galmazvány át a hallgato irj'a mag. már a szak3ZeminarTum^deje alat t é s a sze minárium tár­gyalja azt jneg. Más kérdés, hogy ugyanakkor á szakszeminárium megindulásakor kapjon a hallgató nemcsak módszertani szem­pontokat, hanem témakörére vonatkozó egyes általános kérdé­seket szemináriumszertien beszéljen ek me^. Véleménye szerint csak ez teszi lehetővé, hogy olyan szakdolgozat szulessek, amely megéri a III. államvizsga szigorlatot. Nem egészen világos, hogy mennyiben tér el ettől a Keres­kedelmi Kar álláspontja.

Next

/
Thumbnails
Contents