Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2
1966. július 6. - 1. Jelentés az Egyetem 1965/66. tanévi munkájáról. Előadó: Pach Zsigmond Pál - 2. Az oktatási módszerek korszerűsítésének eddigi tapasztalatai és további teendői. Előadó: Kovács Géza dékán - 3. A szakszemináriumok, a szakmai gyakorlat, a zárógyakorlat és a szakdolgozat készítés egységes rendszerének kialakítása. Előadó: Kövér Károly dékánhelyettes - 4. Egyebek
-7Igaz, hogy a nevelőmunka fokozódott, hogy nem lehet találkozni olyan nyilt nézetekkel, amelyek tagadnák az oktatók munkájában a hármas egység szükségességét, azonban a gyakorlati munkában sokaknál az állásfoglalásban meglévő egyetértés nem tükröződik. Korábban is foglalkoztunk a nevelomunka helyzetével ás megállapítottuk, hogy akik eddig is dolgoztak, fokozták munkájukat, de nem sikerült szélesiteni a nevelőmunkában tevékenyen résztvevő oktatók körét. A VB-n vita folyt és állásfoglalás született, hogy továbbra is szorgalmazni kell a másodállások csökkentését, de ezt ésszerűen kell tenni. Akkor tudunk jelentősen előrelépni, ha az uj gazdálkodási rendszer ezt lehetővé teszi, másrészt ha az oktatóknak olyan gyakorlattal való kapcsolat kialakítását tudjuk biztositani, ami feleslegessé teszi a félállások utján való kapcsolatot. Nemcsak a másodállások okoznak gondot, hanem a minőségcsere is és ezzel is ugy állunk, hogy a realizálás lehetősége minimális. Vita folyt arról, hogy sikerült bőviteni az Egyetemen a segédszemélyzeti létszámot, de az is világos, hogy nem mindenütt használjuk fel ésszerűen. Ennek lehetnek szubjektiv okai is. A legtöbb esetben a tanszékvezetőn múlik és azon, hogy van-e igény foglalkoztatásukra, van-e tudományos munka. Törekedni kell ennek a lehe tőségnek az ésszerű felhasználására. Rendkivül éles birálat érte az oktatók matematikai továbbképzését. A Matematika Tanszék nagyon becsületesen helytállt és" maximálisan segitette az oktatókat. Szervezési hibák folytán azonban előfordult, hogy a tanszékvezetők javaslatot tettek a dékánoknak, kik vegyenek részt a továbbképzésben, anélkül], hogy az illetővel megbeszélték volna. Nem történt felmérés, hogy kinek hol kell kezdeni a tanulást, mert az előképzettség rendkivül heterogén. Javasoljuk, hogy ezt vizsgáljuk meg még a tanév megkezdése előtt és ennek megfelelően inditsuk meg újra a továbbképzést. A fejlődés egyik fő problémája, hogyan dolgoznak a tanszékek és a tanszékvezetés milyen szinvonalu. A VB megállapította, hogy nagyobb tervszerűség lenne szükséges e téren, a káderfejlesztési tervet is ki kell egészíteni azzal, hogy előrelátóan gazdálkodjunk ás előre lassúk, hogy 2-3 év múlva milyen problémák állnak elő és megoldásuk feltételeit meg kell teremteni. A tanszékvezetőkkel szemben nagyobb követelményeket kell támasztani. Nem hajtottuk végre azt^az utasítást, hogy az év végén tanszéki értekezlen személyenként értékelni kell minden oktató munkáját, mégpedig azért, mert menet közben sem ellenőriztek a munkát.