Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2
1966. július 6. - 1. Jelentés az Egyetem 1965/66. tanévi munkájáról. Előadó: Pach Zsigmond Pál - 2. Az oktatási módszerek korszerűsítésének eddigi tapasztalatai és további teendői. Előadó: Kovács Géza dékán - 3. A szakszemináriumok, a szakmai gyakorlat, a zárógyakorlat és a szakdolgozat készítés egységes rendszerének kialakítása. Előadó: Kövér Károly dékánhelyettes - 4. Egyebek
/V xfi , » * N Az ,oktat ás ai módszerek korszerüsités ének eddi gi ^tapasztalatai és további teendői._ -vitaanyag1./ Az oktatás és a szerzett ismeretek elavulása, valamint a képzés ko r s z er üsité sere való tör ekvés világjelenség A különböző szinteken és szakterületeken folyó oktatás folyamatos elavulása nemzetközi méretű panasszá vált. Világprobléma a megszerzett ismeretek állandóan gyorsuló elavulása is. Mind több országban fejtenek ki különböző elgondolásokat az oktatás és a tudományos kutatás korszerűsítésére, e témakörből sympósiumokat tartanak, szaporodik az id.evonatkozó kísérletek száma is. Mindé :,zel együtt eg/re terebélyesedik nagyobbrészt de nem kizárólagosan a műszaki tudományágak oktatását és kutatását érintő - szakirodalom. A Német Szövetségi Köztársaságban pl. súlyos tehertételnek tartják a képzési idő hosszúságát, amely egyes egyetemeken a tizenhárom szemesztert is eléri a hallgatók'többsége esetében. Ennek kapcsán a profeszorok arról panaszkodnak, hogy "az első négy-öt ( szemeszter olyan ismeretek ismétlésével telik el, amelyek tudását korábban az érettséginél adottnak lehet venni. %mapsag azonban az érettségizettek tudásbeli hiányosságai élelmetesek," Mások viszont több esetben az egyetemi oktatókra panaszkodnak, hangsúlyozva a régi módszerekhez való ragaszkodásukat. A Szovjetunióban azt kifogásolták, hogy az oktatás nem eléggé veti fel a gyakorlati élet problémáit és az utóbbiakat az oktatók nem kutatják kielégítően. Az USA-ban viszont ez utóbbi években széleskörő sajtótámadás éri az egyetemeket, minthogy az oktatás azért vált problematikussá, mert az oktatók túlzott mértékben fordultak a gyakorlati élet által felvetett /és megrendelt.' témák kutatása felé. Mivel az oktatás tömegoktatássá vált, a kutatás túlzott előtérbeállitás\t nagyon hátrányosnak tartják, noha az oktatóknak és az egyetemeknek is anyagilag előnyös. xx A vitaanyag elkészítésénél felhasználtam a MTA Tudományszervezési Tájékoztatóéit, dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes "Fokozott követelmények a közgazdászképzéssel szemben", cimü Népszabadságban megjelent ir'v-át, Bikics István oktatási rektorhelyettes "Az oktatási segédeszközök fejlesztésére irányuló javaslatok" cimü feljegyzését, dr. Forgács Tibor: "A szakszemináriumok, a szakmai gyakorlat, a zárógyakorlat és a diplomamunka készítés egységes rendszerének kialakítása" cimü vitaanyagát, a három kar 1965/66.tanévi zárójelentését, Berei Andor "A szakszemináriumok rendszere" cimü feljegyzését, dr.Riesz Miklós "A pénzügyi szakszemináriumok tapasztalatai" cimü feljegyzését, Suara Róbert a nyelvoktatás módszereinek korszerűsítésével kapcsolatos feljegyzését, dr. Csáki Csaba; "A Tudományos Diákkörök helyzete és problémái az Altalános Köz ;azdasági Karon" cimü feljegyzését. A szó anforgó anyagok sok olyan konkrét javaslatot is tartalmaznak, amelyek e vitaanyagba nem kerülhettek^be. Ezért e felsorolt anyagokat az oktatási rektorhelyettes rendelkezésére bocs átj ük.
