Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

^U&^AOAJL ^UsuUíJti J? / Dr.Sziksza;/ Béla \ 1/ Kevés szó esik a a "kiinduló irányelvek"-ben a KGST kapcsolataink és a gazdasági mechaáizmus reformjának összefüggéseiről. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünkben az utóbbi években problémák jelentkeztek, amaly a külkereskedelmi forgalom növekedési ütemének csökkentésében, egy sor párhuzamos kapacitás létrejöttében, a forgalom kiegyensúlyozatlanságában si)b. jutott kifejezésre. Eze^: a problémák szerintem két - koránt'sem egyforma sulyu - tényezőkre verethető* vissza: 1/ a gazdaságpolitika, a fejlesztés irányának nem kellő összehangolása 2/ a szocialista országok belső gazdasági mechanizmusának fogyatékosságai. Nyilvánvaló, hogy szoros és kölcsönös összefüggés van a két tényező között de oizonyos fokig külön kérdés is e két probléma megoldása. Az első probléma a gazdaságpolitika körébe tartozik és megoldása a termelőerőknek a szociális ta tábor szintjén optimális fejlesztését közeliti. A másik prooléma a gazdaságirányítás rendszerével kapcsolatos. A KGST mechanizmusa végső soron ugy fogható fel, mint a szocialista országok belső gazdasági mechanizmusának vetülete, a szocialista nemzetközi munkamegosztás terén való külső megjelenési formája. Ennek következtében megváltoztatása is főleg attól függ, hogy az e.yes országokban a gazdasági mechanizmu milyen mértékben és ütemben változik ne.;. Éppen ez az a probléma, ami bizonyos, jogosnak látszó aggályokat ébreszt. Jóllehet a legfőbb szocialista országban irányát tekintv

e nagyjából azonos gazdasági reformot készítenek elő - e munka intenzitása, mélysége terén azonban jelentős különbségek vannak, ami ráadásul időbeli eltérésekkel is párosul. Jogos tehát az a felcevés,hogy az egyes országok gazdasági mechanizmusának változásai csak később, bizonyos idő eltelte után fognak hatást gyakorolni a szocialista országok közötti együttműködés formáira és módszereire. Ez pedig irányítási rendszerünkben bizonyos kettőség veszélyét rejti magában - legalább is egy ideig. Megítélésem szerint hármas feladat magoldásáról van szó, amelyet az irányelvekben is kifejezésre kell juttatni: - a fejlesztés, a gazdaságpolitika távlati irányána

k országonkénti kidolgozása és KGST szintű egyeztetése. Ez alapvető jelentőségű gazdaságpolitikai feladat. - annak nagy vonalakban való körülirása, hogy a belső gazdasági mechanizmus megváltoztatása milyen részeit érinti a KGST mechanizmusának. - az intézkedések bevezetésének ütemezésénél reálisan kell számolni a KGST mechanizmusának "lasuob változásával. Hangsulyozandónak tartom, hogy kétoldalú kapcsolatról van szó, amelynél nem elégséges azt szem előtt tartani, hogy mi megkapjuk a nekünk szükséges an agokat, gépeket, hanem ugy kell saját gazdasági reformunkat megvalósítani, amely nem teszi kétessé a tervegyeztetés során vállalt kötelezettségeink teljesítését.