Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

• — nti _ • »^i • nyuroaé^össseg mutatja as arsd»ányt, tehát atntaa azt nézném, ho y a tőkésnek a. befaktet-tt tökeegysó re eső .. mekkora. Az uj Biaohanizmus koncepciójában a nyereséget felosztjuk a dolgozók kö*Ött

f lejtövé tauÁi béraelyiicaek a növelésót* *aal«t tőkSa válialazoksál szerepet játasó két fcörba aelló agy harcsaik görbe is megjelenik. Ott a nye

re

sé

g .asiyf auaa a termelés tükrében as árbevétel óa a költségek £örbéjévei, be viszont nálunk a aagyobb jövedelaa elosztódik a kőzött, belép a hármaaik görbe, a munkaigény görbéje és as egy főre eső jövedelem nemcsak attól függ, hoeaf® a ter&elés fiiggvényéb?h hogyan al*u£ul az árbevéte . c*e as összes kolsseg, aanes szerepet játszik a auakaigéáy is. annek kifestésé van oly un kérdésedre, uiint a vállalati kapacitásnak optimális kiaaszaálasa. Üatematikallag bizonyitaató, ttthgy amennyiben a költséggörbe 0 al<acu éa hozzá hasonló a munkaigény alakulása, akkor a vállalati érdekeltség a költsótnlnlumaa pontnak telel meg akkor Is, ha a váll-lat olyan, hogy a nyereség, tömege szériát aosált. JÍO belép a haroadlk görbe és kiaatatható, hogy bizonyos feltételek mellett a sisebb kapacitás ^ihassnálásban érdek le a válla*lat, mint egy tömegérdekel te ég aelJe tt vagy as egy forint tőke befektetésre eső érdekeltség a ellett. . . . . Vannak* akik esküsznek U alakra, vennak, akik nea, de as egy főre eő jövedelemérdekoltség intenzivebb tipusu fej.... . 1 est éve ösatönzi a vállalatokat , előtérbe helyesl azokat a beruházásokat* amelyek Inkább tenaslékenysé nevelők, önköltséget ceök

4v.nwŐk

t élő- és aoltaunkát megtakarítók és kevésbé ösztönös olyan fejlesztésre, ahol a nyereség éfc a ssimmaerő párhuzamosét növekszik* aert az agy- főre jövedeles azáltal ne nő aegfei.iően. ^ Jf.Sí " -zsel a fénnyel számolni kell, az intenzivebb klh sználásra » ma * v a éc z intjnsivebb fejless té-^re ösztonső readszer eoetóber aas opti .uspontíok jönnek létre a vállalatok mórele

0«ló ében. « -áinok :.i.ikroÖkonóíisi kihat-^Asal vannak, mert ha a vállalatok viszoa^l g nagy tömegénél lép fel, ak*ar a beruházáíi polit'ikáb^R vagy a gazdasági mechanizmus olyan elemeinek kialaa kamat, száiacl*