Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

- 59 Problémaként a.;riilt fel az egyes érdekek ütközése, e lentmondások kérdése, ezeknek kiküszMlési muuja , továbbá az,hogy vájjon az uj ofchaniEsmcbeír, nem ke le tk aznek-e uj QllpntnoTti ásökV At előzetes vitákban felszólalj az iHiyelvev kel lényegében egyetértettek. • í - • T. • , * Saját részéről vaj; néh'ty megjegyzése ; Bégy, u.n. kényes kéráésre tér ki. 1./ A vez tés kérdéséhez m igegyzi, jhsgy » kérdés- 6B továbbké zés itt nag

v pi^bléaa . Itt nemcsak az a baj,hopy neia mindenkinek van mg az alapképzettsége, hanem az,hogy a jelenlegi vezetők lek alap ópzettc> ógük is kevés, Áz uj meshanignus szerinti vezetek képzésénél sokkal inkább ajint tddig,előtérbe kell vinni a továbbképzést, mégpedig elsősorban a gazdasági továbbképzést. Az uj mechanizmus szerint sokkal inkább szükséges elStérbe virrti a közgazdászok vezető azereoét. i'ehát először a közgazdasági kőpsettaéjjet ét csak utána a dissaki képzettség megszerzésiét kell szórjalraazni. 2./ A felmord ás kérdése, szocialista humanizms,nunkRtÖrvényk8nyv,stb. kéi-désekhez: A szocialista társadalom humanista t ársadalom és nincs is kétség, ho^y minden intézkedését ez vezeti. De kételkedik, hegy ez azt jelenti, hogy a vállalatoknál a szocialista humanizmus kérdése sellőtt a munkajogi sroblómák súlyukat veszitsók. % Jelei,leg az iparvállalatoknál 15-os létez^feleeleg van. Ha népi uiják meg a vállalatok r6szére,aioyy xöcibnalizáljarak,akkor egyéb ii.tézküuásek um vezetnek célra, tín nm^fx^iMf —•