Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

m - 55 telményeinek. A szövetkezetekben továbbra is a baruttó jövedelem lese a jaérvadó, áo a formája változni fog, amonnyiher befolyásolja a mezőgazdaság munkaerő sűrűsége is. Íz csak kisebb változást jelent, amely nem hozza mog azt az eredményt,hogy a szövetkezeti oaresztot a nottó jövedelenten tegyók érdekeltté. Egy ilyen intózkedés szürabeállitaná a termelőszövetkezetek vezetőségeit a tagsággal, hiszen ilyen esetben a tagság jövedelmének a rovására kellene a vezetőségnek törekednie a tiszta jövedelem emelésére. Inkább azt kellone szorgaiisazni,hogy a gyenge szövetköze tekben is nagyobb legyei a jövedelem , hogy a közös- ós személyi érdekek költ zí»lebt) krüljenek egymáshoz. A 15. oldal 7. por tja, első alpontjához szól, ©mely azt húzza alá, hogy a teraelős söre tke a etekben a szövetkezeti jellegg a; llett erőInteni kell a vállalati gazdálkodás egyes elemeit / vállalati jövedelem, önköltség, forgóalap, tartalék-olnp, műnkabór-alan,titb./ t Ez helyes is lenne, de a ljatároaat arra resa utal, hogy ha es bevezetésre Kerülne , ,ást jolenter.e mint az állami szektorbai . Pl. az önköltség-számitás miatt a termeloszövetkezetek adminisztráld Le tiv 16tszám-omalked éae következne , ^ gazdasági téren -viszort r.em 1 / '1 jelentene sok előnyt* A szöv tkezotek több probléma között olyan imrkab ér-alapot sem tudnak teremteni, mint az ipari üzemek. Ezt csak fokozatosan, a különböző termelőszövetkezetek fejlettségi szir; vonalához aiórter- lehot megvalósítani és egyelőre nem lehat elhagyni a termés z-tbefti dijazás egyet formáit nem. j' / v * h' ' .. v

; ,. A különbözeti földjáyadák nagyobb részét az anyag szerint a jövőm az államnak v.l e<l vonnia. Évek ota nár kiderült, hogy ezt a