Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

- 41 A szocialista tudattal kapcsolatban szeretné felvetni azt, hogy nem ért egyet Csanádi elvtárssal a minőségcseréről kifejtett véleményét illetően. Ha a vezetőket alkalmasnak tartjuk arra, hogy száz millió Ft-ok felett rendelkezzenek, nagy kollektivákat irányitsanak, akkor fel kell tételezni, hogy az esetek túlnyomó többségében nem szubjektív, helytelen indokok alapján választják ki beosztottaikat. Vagyis a minőségcserék nem képezhetik alapvetően jogi viták tárgyát. Ha a vess tőket megfosztjuk a minőségcserék lehetőségétől, sokkal nagyobb kirt okozunk, mert alkalmatlan emberek gátolják a fejlődést. Igaz, hogy ez a jogkör esetenként hibákhoz vezethet, de ez sokkal kisebb kiírt okoz, mint a jogkör hiánya. A vezetőkkel szemben támasztott i^ény természetesen differenciáltan jelentkezik, rdnthogy különböző vezetői poriatokon más és más a döntési jog és gazdasági folyamatokra gyakorolt hatás iSt A reform szüksé ésságe és lehetősége tehát a szubjektív ténye» zőkben is keresendő. Hogyan jelentkezik a szubjektiv tényezők oldaláról a reform szükségessége? U;iy vélem, hogy gazdasági vezetőink többsége jelenleg is jól tudna kötetlenebbül gazdálkodni. iSzt bizonyltja az, hogy évek óta ilyen körök számtalan ellentmondást vetettek fel az érvényesülő irányítási, azdálkodási rendszerben, sőt néhányan a bátrabbak küziil a rendeleteket is áttörve - úgynevezett elnéző felsőbb laagatartás aellett - újszerű gazdálkodással is megpróbálkoztak, jó eredményeket értek el. Számtalan kisérlet kezdeményezői voltak vállalatvezetők. Másrészt a tömegek felkészültsége, aktivitása is más, mint egy évtizeddel ezelőtt, &

rai megnyilvánul a szocialista munkaverseny legfejlettebb formáiban és a közös dolgok döntésének előkészületeiben való részvételben. Végül, de nem utolsósorban, a közgazdaságtudományok fejlettsége is alapot ad erre, hiszén az Irányelvek elkészülte is erre mutat. Itt szeretném megemlíteni - mondotta iCahulits elv árs - , hogy nem értek egyet Friss elvtárssal, aki a Közgazdasági Szemle 1965. decemberi számában azt irta Oscar I»ange—ra hivatkozva, hogy: "A szocializmus azdasági elmélete csak kezdetén tart." Ha ez igaz - folytatja Knhullts elv írs - , akkor két alternatíva áll előttünk, vagy az, hogy sem azdaságpolitikánk, sem az Irányelvek nem nyugszanak elegendő tudományos alapon.