Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

-163 Csikós Na g y tíílaí A vita bev.setőjeként vi f'zonyiag na. .von röviden, i agát a.; irányéit OK e.jea eieaeit nem ia érintő felszólalást kivan tenni és néhány kérdéshez a vitat követ »en ho: :.áazclni. Készttet* azokon a Vitákon, amelyek e h;ten iejoződnek be a gazdasági mechanizmus egyes r éazkérdéaeir U, a vita tágén o&iszerU leaz a problémákat oiyan oidairói ia we,;vilégitaai, u.elyek eaetieg itt nac kerülnek elő. .íSSOk, akik köz. azdaeagtannak foglalkoznak, örömmel 4a eiégtétwiiei fogadhattak, hogy . gazdasági necLuniznu i reformja a mrxista Közgazdászok hosszú évekre visszanyúló tudoiiányos ti.. jan ,k üretír.iénye«.ér:t valósul meg. .-'elhiv ja a fi vei iiiftt azokra a vitákra, m elyeket az t>o-ea évek első feIában a ,>zov,je tanxóban azok a közgazdászok inditottak ei, akik a beruházások tervezésének hatékonysága kérdésében tettek kritikai megje yzér kot, éa tőlük ináult ei az a vita, ameiy Kés 5bb iti'o ó vitává alakult éa amely a lengyei kózgazdasagi életben a szoci .lista adása, i i.ecaunizüjue általános vitájává tereból zenedet-. A ía.í.-tyar kő&gazdászok e/>y csoportja is 'iepyeá a vitu hatásara to n ipirondre ezt a koruér.t. n maryar *Öz, . .. zok ni yon sokat tette* nemzetközi értelemben ia és tőle abban, ho/ y yakorlattá írett ez a vita. Üisősorban arra a munkára /.ondol, . .it i^ju-ban és részoen l'JÍ>7-ben a Köz azdasági izotts.;.. végzett, aielyet annakidején a unkás-ParaszForradalmi Kormány a-vott életre azzai a céllal, hogy javaslatot doi, ázzon ki a izdaea

;,i irányit isi rendszer joboá tétele érdekében. Azok az intézkedések, aneiyekre ríazben e bizottság munkája során és ott hozott javaslatok aiapján került sor, igen fi, yelet. re náltóak is sok szemportoól javitottak gazdasa.-;i xaechanizmusunk ..<>rau«i rendszerét. KI kell enelni azt a változást, amely kíi1 >nös en a mezőgazdászban következett be a gazdaaá.r.irán,-i tna roi.dasőrében: '-agyarországon sziint meg eiőször a kötelező term íny baszol.- áltat is, igen nagy jelentőségű volt a nyeres ;gré•sedóai rendszer bevezetése, a,;eiy tulajdonképpen az első olyan elvi állásfoglalás volt, amely a nyereség K tte.'ória eiiep;eráaá£it felhasználásán alapult. Az ij^i-es ar-reíorm, ameiy v et vetett az állami szubvencionálás korábbi rendszerének, a