Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. október 4. - Doktorrá avatás - 1. Az Egyetem munkaterve az 1965/66. tanévre. Előadó: dr. Pach Zs. Pál rektor - 2. Az 1964/65. tanévvégi vizsgatapasztalatok. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. Egyebek
történtek uj - Írásbeli - vizsgáztatási módszerek bevezetésére, illetve a hagyományos módszerrel való kombinálásra. /Pl, Ipargazdaságtan "test módszere"./ Mielőtt további alkalmazásukra,' kiterjesztésükre sor kerülne ? helyes volna e problémát a tanév folyamán - esetleg a Tanárképző Bizottság előkészítésében - megvitatni. Megjegyezzük azonban, hogy a jövőben rendezni kell és jobban elő kell készíteni az ilyen jellegű kísérleteket és arra kell törekedni, hogy tanszékeink az ilyen irányú elképzelésüknek az operativ tantervvitákon adjanak hangot és csak az Egyetemi Tanács jóváhagyása után kerüljenek ezek bevezetésre. /Az említett és nem kellően előkészített, vizsgáztatási módszerek alkalmazása több hallgatói beadványnak lett forrása./ •v Az 1964/65* tanév, államvizsgáiró l megbízható statisztikával nom rendelkezünk ugyan, de a karok tájékoztatása alapján néhány kérdés felvetését szükségesnek tartjuk. Elég jelentős az államvizsga halasztás: az ipar szakon pl. 111 hallgató fejezte be a IV. évet, ezek vizsgakötelezettsége 444, melyből 48-at•elhalasztottak. Az eddig letett vizsgák átlaga e szakon 3>03. Az Általános Közgazdasági Kar ugyancsak felveti, hogy a korábbi évekkel ellentétben jelentősen megnőtt a bukások és elmaradt vizsgák együttes aránya. Az ez évben végzett elméleti közgazdasági szakos hallgatók pl. államvizsgáik 26,1%a pénzügy szakosok 9»7 %-t nem tették le részben bukás, részben elmaradás miatt. Ugyenez tapasztalható a Kereskedelmi Kar esetében is. Megjegyezzük, hogy a rendelkezések értelmében végzős hallgatóinknak joguk van államvizsgáik 2 éven belüli letételére, kétségtelen"' azonban, hogy az eredmény általábap. a tanulmányaik befejezése utáni államvizsga időszakban a leg* jobbak. Ugyanakkor tény azonban, hogy ez időszakban növekvő fáradságukkal is számolni kell, amely negatíve befolyásolja az eredményeket. A letett államvizsgák tápasztalatait értekelve megjegyezzük, hogy a hallgatók jelentős többségénél uj vonásként jelentkezett az elméleti targyak és<a szorosan vett szaktárgyak vizsgaeredményeinek közelítése. Az Általános Közgazdasági Kar területén pl. egészében véve megszűnt az a jelenség, hogy a hallgatók az elméleti tárgyakból gyenge, a szaktárgyakból pedig kiemelkedő tanulmányi eredményeket értek el. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott az is, hogy a szaktárgyak viz°g követelményei az idei államvizsgákon erőteljesen emelkedtek.
