Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. november 1. - 1. Az Egyetem 1965-68. évi káderfejlesztési terve. Előadó: Kovács Károly, a Személyzeti Csoport vezetője
> -17számban dolgoznak, ezek azok, akik a társadalmi és mozgalmi munkának a zömét vállalják, akiknek a tudományos munkában igen sokat kell teljesíteni, hogy a következő lo-15 év múlva meglegyen az a szükséges mai, amely minden tudományág fejlődése szempontjából lényeges^ az az 5o-6o éves vezető "csoport, amely a marxista társadalomtudományok - ezen belül a közgazdaságtudomány - sajátos helyzete következtében csak igen kis mértekben volt meg a felszabadulást közvetlenül követő és azóta eltelt időszakban. Sajátosság eoben az összefüggésben a marxista társadalomtudományok, ezen belül a közgazdaságtudomány egész tudománytörténete, fejlődése, mondjuk a mechanikához, őslénytanhoz, szilárdtestek fizikájához stb. képest. Bármennyire is kerülnünk kell a^sajátosságykifejezést, mégis ilyen sajátosságokra utalni kell és ez minti egy konzekvencia felé vezet: annak a bizonyos szerénységnek a korlátozásához és igényeink tisztességtudó, de határozott képviseletéhez. , Nem kivánja megismételni am^-t a pártbizottsági ülésen elmondj dott és amit neíiány elvtárs kifejtett az oktató, tudományos és nevelőmunka kapcsolatáról, az ellentmondások feloldásának lehetőségeiről. Csak röviden emliti meg, hogy egy csomó kie: elkeőő tudományos teljesitmány közvetlenül oktatási szükségletekből, oktatási feladatóknak alkotó szellemű ellátásából fakadt. Valóban.jelentős, figyelemreméltó lehetőségek nyilnak az ipari tárcákkal megkötött szocialista szerződések révén is. Kovács Ferenc elvtárs nagyon fi -f^l módon értékelte az elmúlt káderfejlesztési terv tapasztalatait, utalt a Minisztérium irányelveire. Rámutatott arra, hogy éppen a hármas egység értelmezése tekintetében az előző káderfujlesztési terv időszakában bizonyos torzulás mutatkozott a tudományos munka Előtérbe állitása, bizonyos statisztikai szemlélet révén* .ami a hármas egység másik két tagjának rovására ment, sőtumagának a tudománynak a rovására is. fíppen a formális szemlélet kikü-, i szöbölése döntő kérdés, az oktató- és nevelőmunkának érdemi A^M-S szemlélete és megvalósítása. / Kovács Ferenc elvtárs utalt arra, hogy.-hem vágyunk a fokoaatok ellen; ez áz oktatók anyagi és erkölcsi stabilizálásának továbbra is fontos formája. Azonban éppen ezért csak tájékoztató anyagként kívánjuk ,k káderfejlesztési tervünkben beiktatni a megírandó kandidátusi ás akadémiai doktori disszertációk számát és nem mint kötelező tervszámot, amit mindenképpen el akarunk érni. Kovács elvtárs hangsúlyozta a tanszékek, tanszékvezetők szerepét". Ezt a maga részéről teljes mértékben aláhúzza, azzal, hogyha közgazdászként áaigaxHHk gondolkozunk és az anyagi ösztönzokre is gondolunk.ymaga után vonja a 3oo Ft tanszékvezetői pótlék kérdését is. Talán nem i irya n. kirivó mozzanat az, hogy ^ a káderfejlesztási tervvel kapcsolatban szóvátesszük a tanszékvezetés ilyftfi értflr"'^ erkölcsi és anyagi honorálásának problé0 -1 -á
