Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. november 1. - 1. Az Egyetem 1965-68. évi káderfejlesztési terve. Előadó: Kovács Károly, a Személyzeti Csoport vezetője
-14xoa K o v"á o a Károly: Az egyes hozzászólásokban a tervvel kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdések hangzottak el. Megköszöni a résztvevőknek a segitséget az anyag végleges kialakitásához. Szép és Riesz elvtársak felvetették az ellenőrzéssel kapcsolatos problémákat. Ezzel kapcsolatban a tanszékvezetők adminisztratív fegyelmére kiván utalni. Riesz elvtársnak igaza van, hogy a tanszékvezetők ismerik munkatársaik fejlődését, azonban nem biztos, ho^y 2-3 év múlva is ugy látják, az állami vezegésnek pedig evekre visszamenőleg is szüksége van irásos anyagokra, tehát a minősítéseket időszakonként - legalábbis évenként - vezetni kell. Szép elvtársnak: véleménye szerint az ellenőrzésnek arra kell irányulnia, hogy a tehetséges, de lusta oktatókat ebből az állapotból kimozditsa, ha ez nem lehetséges, természetesen felmerül a kádercsere szükségessége. A létszámmal kapcsolatban: a Minisztérium jóváhagyta a reform-tantervet, ezek szerint az ezzel kapcsolatos létszámszükségletet is jóváhagyta, mivel erre alapoztuk a létszámigényeket. Elnök : Néhány kérdésre kiván röviden reagálni a hozzászólások sorrendjében és haotí o-^ a főbb kérdésekben állást foglalni. Már a hozzászólások elején felmerült egy rendkívül fontos konkrét mozzanat a hármas egységgel kapcsolatban, amit Ollé elvtárs ugy fogalmazott meg, hogy az irásba foglalt tananyagok anyagi és erkölcsi megbecsülése, mint a tudományos munka produktumainak értékelése. Azért emliti ezt a megfogalmazást, mert ez egyrészt transzmissziót jelent az egységen belüli^ ellentmondások bizonyos vonatkozásainak megoldására, másrészt konkrétumot jelent a káderfejlesztési tervben, bár a kérdést nem személyi, hanem más oldalról megközelitge. Javasolja, hogy ezt a kérdést szerepeltessük a tervben: a jó, szinvonalas tananyagoknak, mint tudományos produktumoknak anyagi és erkölcsi megbecsülésének biztosítását. A karok 3o-34 főnyi létszámfejlesztést irányoztak elő. Megyeri elvtárs elmondta, hogy milyen csökkentett igényről van szó és milyen lelkiismeretfurdalások adódhatnak, amikor igy határozzák meg a fejlesztési igényeket. Bizonyos, hogy van bennünk félénkség, bizonytalanság, szerénység, ami éppen azért merül fel, mert közgazdászok vagyunk. Ilyen szemérmesség azoknál, akik nem közgazdászok, i ookka l•kevésbé merül fel. Ezt az alkalmat is megragadja, hogy'felhivja a Minisztérium illetékeseinek figyelmét, hogy igy tekintsék ezeket a számokat. Az anyagban szerepel - és ezt helyes mé§ erőteljesebben aláhúzni -, hogy a létszámfejlesztést döntően a magas óraszámmal oktató szaktanszékek irányába/í akarjuk terelni, ahol már kifejlődőben van bizonyos tudományos báiais. Ebben a fogai-
