Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-25jelenlegi gazdasági, politikai problémáinkat a maguk ellentmondásosságában kell felvetni. Meggyőződésre, hogy egy sor területen nem ez aprobléa, hanem 30k esetben magunk kreálunk ellentmondásokat és teremtünk olyan helyzetet, hogy a hallgatók égy része kételkedik mindenben. Erre nagyon kell ügyelni, időt és munkát kell szánni rá. A szocializmus pol. gazdaságtanának oktatása során olyan kérdésekkel találkozik, hogy egesz szemináriumot kell arra forditani, hogy a hallgatókat meggyőzze arról, hogy pl. a szocializmusban nincs ér téktöbblet, mert egyik előadásból ezt értették ki, hogy miután az egyéni és társadalmi érdek ugy jelentkezik, hogy a munkás nem kapja meg mindazt, amit megtermel, a hallgatókban olyan képzeteket kelt, hogy akkor mi a külön ség szocializmus és kapitalizmus között. Olyan kérdéseket támasztanak, hogy amikor azt mondjuk, a szocializmusban ésszerűbben használjuk fel a nemzeti jövedelmet, a hallgatók megkérdezik, mennyit forditünk katonai kiadásokra és azt mondják, akkor mi a különbség a kapitalizmus és a szocializmus között. A mechanizmus-vita keretében vitatjuk, hogy mennyiben áru a munkaerő. De ha a hallgatók ugy vetik fel, hogy ők az előadásból arról győződtek meg - és az aktató ezt ki is mondja hogy a munkaerő sokkal inkább áru, mint a fogyasztási cikk, akkor felvetik, hogy a kapitalizmus tanulmányozása során azt tanulták, hogy a munkaerő áru-jellege szükségszerűen összefügg a kizsákmányolással, - akkor erre nem adott megfelelő választ az oktató. Jelenleg nem az a.fő veszély, hogy az oktatásban az ellentmondásokat elhallgatjuk, hanem sok tekintetben az ellentmondásokat primitizálva, nem megfelelő módon dobjuk vissza a hallgatókra es a hallgatók nem tudnak vele mit kezdeni, bi zonytalanná válnak ás rendkivül sok munkát okoz ennek tisztázása. Anélkül, hogy bármiféle határozatot hoznánk, ennek a vitának a tanulságait feltétlenül le kell vonni oktató-nevelőmunkánk bán. Ha mind az Egyetemi Tanács, mind a Pártbizottság tagjai ennek a vitának tanulságait figyelembe véve dolgoznak, annak ellenére, hogy a mechanizmus nem kidolgozott, nagyon sokat tudunk előrelépni. Szekután az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság közös értekez letét bezárja. j e gy zok Ön j v v e ze t Ő