Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-22Az igen tartalmas ás hasznos vitában problémákat vetett fel a következő: nem kell nagyon kutatni, mennyiben különbözik a népgazdasági és társadalmi érdek, mért számtalan esettel találkozank naponta. Kétségtelenül társadalmi érdek, hogy a felsőfokú képzettséggel rendelkező értelmiság ne csak az értelmiségiek köréből kerüljön ki, hanem a munkás- és paraszt kategóriákból is. Bzt nem lehet szorosan népgazdasági érdeknek felfogni, de rendkivül fontos társadalmi érdek, "ezzel nekünk foglalkozni kell. Természetesen nem fogunk olyan érdekeket találni, amelyek igy van ugy ne lennének kapcsolatban a népgazdasági érdekkel és ezért a népgazdasági és társadalmi érdek merev elkülönítése feltétlenül helytelen lenne. Abban is teljes egyetértés volt és ezzel egyetért,hogy a hallgatóknál el kell érni, hogy lássák: a szocializmusban lehetetlen abszolút összhangot teremteni a különböző érdekek között, de azért azt is, hogy a szocializmus olyan társadalom, amely nem teszi szükségszerűvé ezen érdekek közötti ellentmondás antagonisztikussá válását, sőt, hogy hosszú időn keresztül ne találjunk megfelelő mozgásformát ezek összeegyeztetésére. Rendkivül fontos, hogy egyetemi oktatásunkban ne különböztessük meg, hogy vannak objektiv érdekek és ennek az érdeknek szubjektiv tükröződései és nagyon sok esetben a tudat tisztázatlansága miatt munkás és értelmiségi körökben, egyetemen és üzemekben vélt érdekekkel találjuk magunkat szembe, és ne hivatkozzunk arra, hogy a népgazdasági érdeknél is valaki vagy valakik által deklarált érdekeknél szubjektiv tükröződésről van szó. Sok esetben nem is szabad visszautasítani azokat a törekvéseket, amelyekben az objektiv társadalmi érdek szubjektiv tükröződése 3okkal magasabb szinvonalu, mint esetleg valamely hivatali szerv által deklarált néggazdasági^: társadalmi érdek. Az oktató-nevelő-tudományos munkában sokkal nagyobb súlyt kelJ helyezni azokra a tényezőkre, amelyeket az elvtársak emiitettek: a mérés, felismerés problémájára. Felmerült az a probléma, hogy az egyéni és társadalmi érdek összeegyeztetése mit jelent. Ez gyakran ugy szerepelt, mint az egyéni érdek alárendelése a társadalmi érdeknek, ábben az un. alárendelésben lehet olyan tényező, amely áldozattal kapcsolatos és teljes mértékben helyeselni kell, de amikor az alárendelés adminisztratív intézkedéseket jelent vagy a tömegekkel való valamiféle szembefordulást, vagy olyasmit, hogy'bedugjuk a fejünket a homokba, ebben az esetben ne ringassak magunkká abban, hogy megoldottuk az érdekellentétet, hanem vegyük figyelembe, hogy valamilyen érdekösszeütközést fenntartunk-e vagy nincs erőnk,eszközünk, hogy ezeket összeegyeztessük. Sok esetben beszélünk arról, hogy különféle formákat és módszereket kell keresni az érdekek egyeztetésére. Sokshor szülünk olyan módszereket és formákat, amelyek helytelen egyéni