Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja
- A meglévő bérarányok alig ösztönöznek a szakképzettség növelésére, s nem kötik a dolgozókat munkahelyükhöz. -Viszonylag"alacsony az aránya - s ezért nem eléggé ösztönző a hatása - a teljesítményt jobban tükröző n.zgó bérrésznek. - Negativ irányban befolyásolja a kereskedelmi dolgozók kereseti színvonalát az anyagi fel el ő? sé s és a társadalmi tulajdon védelmének rendszere. - Nem eléggé differenciáltak a bérarányok az egyes szakmák szerint, a nagyobb szakképzettséget, több fizikai munkát igénylő szakmákban a bérszínvonal viszonylag alacsony. Az állami kiskereskedelem hálózati d;lgozóinak általános bérezési formÁja jelenleg az alapbérrel, vagy csökkentett alapbérrel kombinált jutalékos bérrendszer. Egyes területeken a tiszta jutalékos rendszert is alkalmazzak. loo%-os forgalom esetén mindhárom rendszer azonos keresetet biztosit. A forgalom és az eddig alkalmazott termelékenységi mutató /egy főre jutó forgalom/ azonos mértékű emelkedésénél azonban a jutalékos rendszer nagyobb keresetet eredményez. Az ösztönzés intenzitása döntően három tényezőtől függ. Egyik a mozgó rész aránya az összkereseten belül, a másik a forgalom, illetve a termelékenység növekedése és a kereset emelkedése közötti arány,-a harmadik a kereseti színvonal és más népgazdasá:i ágakban elért keresetekhez viszonyított nagysága . A teljesítménnyel ooányos keresetváltozást nyújtó bérformák /tiszta jutalék, darabbér/ viszonylag szük területen érvényesülnek, ennek ellenére pozitiv hatásuk szembeötlő. Jelenleg a kereskedelmi dolgozók az eredeti besorolás szerinti alapbérüket un. biztosit ott jutalékként, minden esetben megkapják, a tiszta jutalékos kereset felső határa pedig meg van határozva. Az egyéni ösztönzés másik fontos formája a prémiumrend.szer. Valamennyi kereskedelmi vállaltnál, a vállalatok központi dolgozói közül azoknak, akik a vállalati tervek teljesítésére munkájukkal közvetlen befolyást gyakorolhatnak, az alapbéren felül prémium fizethető. A pernizálás rendszerint az áruforgalmi és gazdálkodási tervek teljesítésére ösztönöz. c./ A külkereskedelmi tananyagok A külkereskedelmi tanszék ezideig külkereskedelem gazdaságtanát ^mé;o nem oktatott, ezért tananyagaiban ilyen rendszerezett és Átfogó tárgyalásban az anyagi érdekeltség, mint az ágazati gazdaságtanokban nem jelentkezik. A témakört azonban több vonatkozásban is érintik.
