Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

- 15 probléma konkrét vonatkozásaival. A kórdós leginkább kidolgozott az iparirányítás rendszere, á beruház .ás ok ós a műszaki fejlesztés, oz anyagi-műszaki ellátás és a f argóeszközgazdáikod ás, * továbbá az önköltség, ár ós önálló elszámolás fejezőtekbe.]. A tárgyalás szemlélete alapjában helyes: az egyéni és a vállalati érdeket össze kell hangolni a társadalmi érdekkel, maximális mértékben törekedni kell arra, hogy az ütközéseket elkerüljék. Emellett a tangrnyag hangsúlyozza: amennyiben az egyéni és a vállalati érdek szembekerülne a társadalmi érdekkel, az előbbieket az utóbbinak alá kell rendelni. Ezzel kapcsolatban több helyen kidomborítják az erkölcsi ösztönzők és a szocialista tudatosság jelentőségét. Gazdagon tárgyalja az anyag azokat a tényezőket, amelyek miatt a gyakorlatban különböző vonatkozásokb :n sokszor lehet találk zni az emiitett érdekek ütközésével. Több helyütt ebből a szempontból is elemzi a tananyag a tervezési módszereket /a szükségletek tervezésének nehézségei a termelési tervek kidolgozásakor; az anyagellátási terv és a termelési terv összehangolásának problémái/. Elsősorban a gazdasági irányítási rendszer vizsgálatakor kerülnek előtérbe ezek a kérdések. Részletesen elemzi a tananyag a tervszerű irányítás különböző módszereinek /utasítások, irányszámok, gazdasági emelők és anyagi érdekeltség/ szerepét a vállalati és a népgazdasági érdek összhangjának biztosításában. A problémát általában eléggé differenciáltan tárgyalja a tananyag, rámutatva az egyes tényezők szerepének korlátaira, illetve hathatós felhasználásuk feltételeire. /Például az anyagi érdekeltség rendszerét különböző témákban is komplexen elemzi az'anyag, a jelentőségét megmutatva mégsem táplál illúziókat. Pl.: "Az anyagi érdekeltség rendszere nélkülözhetetlen eszköz a szocialista ipar irányításában, de egymagában nem elegendő ahhoz, hogy a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődését biztosítsa,'

1 I.kötet, 155*old. Más: "A szocialista ipar anyagi-műszaki ellátása" c. fejezetben a művi-raktári ellátás szabályozásának két alternatív rendszere van bemutatva: egy "utasitásos" és egy az érdekeltségen alapuló, mindkettőnél bemutatva a korlátok és a feltételek./ Ugy tűnik, hogy az ipargazdaságtan és a vállalati törvezés és szervezés tárgyában a téma feldolgozásával kapcsolatban főként a következő problémák említhetők meg: - Nem eléagé definiált a társadalmi, vállalati és az egyéni érdek /ez elsősorban nem a tárgyak művelőinek fogyatékossága/. Emiatt a népgazdasági érdeket gyakran azonjsitják az irányitó szervek céljaival, vagy a népgazdasági terv felddataival, /Legalábbis ilyen értelemben használják e fogalmakat./ Jobbon meg kellene mutatni magának az érdekeknek, köztük nem utolsó sorban c népgazdasági érdeknek a bonyolultságát és felismeré-