Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja
« -13k' j 1 Ö/J eltérését .0 társadalmi szükséglettől, sőt ennek változásához rugal asan alkalmazkodik /ru^álnas árrendszer/, az exportimport-érdekeket jobban szolgálja; egy ilyen árrendszer nellett a kialakult nyeríSégkategória már alkalnas arra, hogy hatékony anyagi ösztönzést füzzünk hozzá. Az uj gazdasági nechaniznus kialakítása tehát ncn csökkenti az anyagi érdekeltség szerepét, hanem,fokozza, hatékonyabbá teszi. Az itt váz olta kat egés ziti ki a vállal ti szektobra vonatkozóan a , <Fo"nzf oj^;olonos hite]? 7 I jarg y"a néTy"a viz£g*5Tif tónára vona fckoz o a n azt"" eTenzT," hogy milyen szerepe van a banknak a népgazdaság érdekének érvényre-juttatásában. Itt természetesen a hitel és a kanat szerepe kerül előtérbe. A kanat jelentőségét non szabad túlbecsülni, nert súlya a vállalati önköltségben viszonylag kicsi. Az eddiginél jobban figyelembe kell venni azt is, hogy a vállalatok a gazdasági döntésnél a várható kamatteherrel ez intézkedés elmaradásának valódi vagy vélt kockázatát állitják szenbe, igy pl. lehetséges, hogy a túlzottnak minősülő anyagkészletre adott hitel nagas kamatterhének vállalását nég nindig előnyösebbnek tartják, nint az esetleges anyaghiány niatt bekövetkező termelés- és nyereségkiesés^nérvét. Helytelen az az elgondolás, amely sz;riiit 5 kanat egymagában kép.-s a vállalati ""eszközlekötés mérvet T nepgazda&agílag indokolt azintro leszorítani. A vállalatok "üzleti jellegű" operatív ternészetü szánlabetéteinek kara:tozása nen indokolt. A vállaInti pénztartalék nagysága, amelyet a kanat "jutalmazna", nincs•közvetlen kapcsolatban a vállalat jó vagy rossz munkájával. Sokkal inkább a vállalat fccrnékeinqk bérhányada, a kötelező nyereség, ós adóbefizetések határnapjainak sűrűsége, stb. befolyásolja a betét nagyságát. Ezen a területen alig képzelhető el olyan gyakorlatilag megvalósítandó közgazdasági cél, amelyre a betéti kanat ösztönözne. A lakosság takarékbetéteinek - különösen un. tartós betéteinek - kamata a ^hagyományos felfogás szerint a fogyasztási olap egyrészéről való-lemondásra ösztönöz, niáltal a felhalmozási alap növclhc-tő. A felhalmozás azonban a szocialista hitel-pénzrendszerben már a betét elhelyezése előtt megvalósul. Ani pedig a betéti ösztönzést illeti: valóságban a lakosságot nen a takarékbetéti kanat ösztönzi pénze"megtakarítására és a kanat sem tartja vissza betéte felvételéből, pénze elköltésétől, ha annak ideje elérkezett. A takarókbatéti kanat mai közgazdasági funkciója: a pénz elhelyezkedésére vonatkozó információ megszerzésének költsége; abban az esetbeiij ha a pénz elkölthetetlon: várakozási kártérítés; ha pedig a várakozás ideje alatt a pénz vásárlóereje csökkent
