Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja
légii ujabb elméleti és gyakorlati t .'paaztalatokat is, amelyek a kát tantárgy-csoport tanitása közt eltelt időben válnak ismertté. 1. Az Egyetem öss zes hal 1 • at ó a á n; á t érintő tantárgya kba n ~ ' " w a./ A szocializmus politikai gazdaságtana "A szoc ialista t erm el ési mód meg te rem t • so" c. fejezet helyesen foglalkozikTz átmeneti időszak ' a Ilentmondásainak különböző tipusaival - az ellentmondások antagonisztikus és nem antagonisztikus jellegével - és az ellentmondások jelentőségével. A tárgyalás azonban rendkivül süritett, ezért nem körül sor az egyéni .'és társadalmi érdek jelentkezésének, mozgás formáinak ás megoldásuknak ismertetésére. A jövőben érdemes lenne ezzel bővebben foglalkozni a szocializmus ápitáse során kibontakozó uj hajtóerők ismertetésével kapcsolatban. Elméletileg ás gyakorlatilag is fontos kérdés az egyéni ás társadalmi érdekek összeegyeztetésének problémája a szocializmus alapjainak lerakásáig terjedő időszakban, a kisárutermelő szektor és a szocialista szektor közötti gazdasági viszonyok relációjában. Ugyanitt, a szövetkezetnek ás akisárutermelés szocialista átszervezésében való felhasználásával kapcsolatban is lehetne foglalkozni az egyéni és társadalmi érdek összeegyeztetésének kérdésével." A politikai gazdaságtanban " A szoc ialista tuljjdon- és term elési viszon yok" c. téma foglalkozik l^Tbovöbbon az egyéni és társadalmi arcTekek egységének, ellentmondásosaágának problémakörével. A korábbi évekhez képost lénye esőn nagyobb figyel met kap ez a kérdés. Helyesen az anyagi jjvak szűkösségével, a dolgozók öntudatának színvonalával indokolja a külön^ egyéni anyagi hajtóerők felhasználásának szükségességét. A kérdés kezelése itt még szükségszerűen általános, mégis talán az indokoltnál nagyobb a leegyszerűsítés a következő összegezésben "Mindezen meglévő tulajdoni elkülönültsé ek mellett mind az állami össznépi, mind a szövetkezeti csoporttulajdon következetesen szocialista tulajdon, mart a közbeiktatott áttételek /vállalati érdek, csoportérdek, vagy a dolgozók egyéni érdeke/ alapvetően azonos irányúa k az össztársadalmi érdekekkel és a keletkező ellentmondások nem antagonisztikusak. Ugyanakkor azonban a már meglévő tulajdoni elkülönültség azt is mutatja, hogy a szocializmusban kialakult társadalmi tulajdon még jelentős fejlődésen megy keresztül ahhoz, hogy elérhessen a fejlődésnek magasabb pontjára, az egységes kommunista tulajdon színvonalán. De ez a fejlődés anélkül következik be, hogy magát a szocialista tulajdont valamilyen adminisztratív aktussal fel kellene számolni." A fejtegetésnek ezen az elvi szintjén is fölvetődik, hogy az egyéni érdek szükségszerű érvényesítése során keletkező jövedelmi különbségek milyen mértékig játszanak pozitiv szerepet.
