Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

-13A technikau ujitások bevezetése általában mindig kockázattal ás lassúsággal jár. Jelenlegi mechanizmusunk olyan természetű, hogy nem teszi tanácsossá az üzemek 3zánúra a kísérleteket, mert ez valamilyen formában a jövedelmezőségben hátrányos. Vajon ÍZ előirányzott rendelkezés, amaijc buzditja-e az üzemeket és az ipari kutatóintézeteket olyan gyártási eljárások kikísérletezésére, amelyek az első időben talá nem j vedelmezőek, de amelyek később meghozzák a maguk hasznát, .'a rendkívül fontos lenne a műszaki forradalomhoz való felzárkózás biztosítására. a r g a Sándor : igyetért azzal, amit a K.á. anyaga érőiéi jesen hangsúlyoz, hogy szükségessé vált a gazdasági mechanizmus alapvető továubfejlesztése, reformja, irányitási rendszerünk ugyan az utóabi 8-lo év alatt fejlődött, több fontos intézkedés törént ezen a téren, ezek azonban általában részintézkedések voltak. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóboá vált, hogy a gazdaságirányitás formái és módszerei sok tekintetben megmerevedtek, nem ösztönzik eléggé a vállalatokat a gazdasági feladatok leghatékonyabb megoldására. A K.fí. anyaga átfogó kritikai értékelést nyújt a jelenlegi irányítási rendszerről. fiz az elemzés elég sokoldalúan bizonyitja, hogy szükségessé vált a mechanizmus továbbfejlesztése, sőt annak reformja. A kritikai értékeléssel általában egyetért ás azokkal az irányélvekxel is, amelyek uz uj mechanizmus körvonalait >. ^határozzák. •iz az anya, főbb irányelveket határoz meg, további dolog az, hogy üi kell alakítani az uj mechanizmus konkrét formáit, módszereit. Ez rendkivül jelentős, egyelőre nagyrészt megoldandó feladat, éppen ezért a mechanizmus részleteiről sem lehet még r'üzletes vitat folytat i. olyan témakört szeretne érinteni, amellyel kapcsolatban módosító vagy kiegészit) megjegyzése lenne. A mechanizmus reformjának egyik döntő eleme, hogy növekszik a vállalati önállóság, ami nagyobo felelősséget is jelent.