Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

-28A történeti részei ennek a fejezetnek, amelyek a legkorábbi időszakhoz nyúlnak vissza^, rendkivül elavult szemléletűek. A gazdaságtörténet-irás ujabb eredményeinek tükröződése nem látható. Éppen az utóbbi évek történeti vitáiban sokat szerepelt, kicsit nacionalista-kuruc történetszemlélet lengi át, a függőség, osztrák elnyomás, sőt Magyarország gyarmati helyzete következményeként tárgyalja a fejlődés elmaradását a XIX. század végéig-XX. század elejéig. Ez nem helytálló, rendkivül egyoldalú és nem lenne helyes, ha rövid összefoglalásban is ez az elavult szemlélet maradna meg. Hiányzik az ipari forradalom problémájának emlitése, s erre a fejezetre is áll az, amit Berei elvtárs és László elvtárs más vonatkozásban emiitett, hogy nincs összehasonlítás,más országokhoz való kapcsolódás. Te^át éppen az ipar történeti útját tekintve, a sajátos fejlődési vonal meghatározását tekintve nem kaphat az olvasó támpontot. Ezekről a régebbi dolgokról nem akar részletesebben beszélni, fontosabbnak tartja a Horthy-korszak és a felszabadulás utáni fejlődés bemutatását, ami talán még a XIX. századi időszak bemutatásához képest is elmaradottabb. Itt semmiféle általánosító, értékelő összegezésbe vágó megállapítás nem található, részletkérdések szerepelnek, általánosságok. Oljj^n mértékben általános ez, hogy úgyszólván funkcióját veszti "es olyan isme leteket közöl, amelyek ma közhelynek tekinthetők. Különösen kirivó, hogy a helyreállítás időszakának legalapvetőbb problémái sem nyernek emlitást, pl. a helyreállítás J3 a technika viszonya. Az iparosítás kérdése teljesen a lo-15 év előtti ismert formulák izével és szinével szerepelnek, sem a növekedési kérdések, az ütem elemzése, sajátosaágai, sem a szerkezeti problémák a történetileg megtett fejlődés vonatkozásában fel sem merülnek. Tehát ezekhez a fejezetekhez elsősorban ugy lehetne hozzászólni, hogy alig találunk konkrét é3 valóságos összefoglaló igényű megállapításokat. Az az igény, amelyet az opponensi vélemények megfogalmaztak és amely abban összegezhető, hogy a magyar népgazdaság sajátos helyét kellene az egesz későbbi anyagban is megmutatni és elemezni, ezt kellene a történeti fejezettel történetileg előkészíteni . átgondolt összegezésben kellene a magyar ipar fejlődésének útját megmutatni, nem is annyira egyes történeti szakaszokat kellene bemutatni - ez felesleges is - hanem ennek végső történeti eredményeit, az ipari örökséget bemutatni, amelyet a kapitalizmus adott, amit a szocialista időszakban alakítottunk ki ás amivel ma számolni kell. Tehát más felfogású, más szerkezetű anyagban a fejlődés eredményeit, sajátosságait, gyengéit kellene bemutatni. Ha az anyag ilyen jellegűvé"" válik,' nem is merül fel a kihagyás igénye.