Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 13. - 1. Az Ipargazdaságtan tankönyv vitája Opponensek: Berei Andor tanszékvezető egyetemi tanár, László Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi docens - 2. Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának tervezete. Előadó: Csanádi György tanszékvezető docens

-3Masik altalános megjegyzés, hogy az egyes fejezetek minőségileg rendkivül egyenlőtlenek. Vannak eredeti kutatásokra feléplilő, tudományosan megalapozott fejezetek, akár az anyagi-műszaki ellátás, akár az önköltség ár fejezet; más fejezetek azonban részben túlságosan leiró jellegűek, részben tul sor deklarativ állitást tartalmaznak. Ez vonatkozik a III. fejezetre, amely a népgazdaság szerkezetéről szól, de más fejezetekre is. Ez az^egyenlőtlenség visszavezethető arra, hogy az egyes problémák tudományos kutatása különböző szinvonalat ert el, másrészt arra, hogy azok a fejezetek jobbak, amelyek szerzői egyéni kutatásokkal támasztják alá. Kihatott az anyagirás és megszerkesztésének időpontja is, mert a II. kötetbe készülő anyagok általában jobbak. Le kell szögezni, hogy az egyenlőtlenség arra vezet, hogy nem sikerült egységes egészzé formálni az anyagot. Hozzájárult ehhez, hogy a fejezetek közötti mennyiségi arányok is eléggé véletszerünek tűnnek. Ez annyit jelent, hogy egyes fontos kérdések egyes fejeztekben rövid teret kaptak, más fejezetekben kevéssé fontos kérdések nagyobb helyet. Az ipari termékek önköltsége ós ára loo oldalt tesz ki, az anyagiémüszaki ellátás 85 oldalt, ugyanakkor a műszaki fejlődés kérdései, amelyek nem kisebb jelentőségűek, mint az előzőek, 56 oldal; az ipar termelési terve 48 oldal. Az ipar telepítéséről szóló, eléggé gyenge,hazai kutatással kevéssé alátmasztott fejezet 45 oldal, ugyanakkor az ipari kapacitásokkal csak 18 oldal foglalkozik ás minőségileg sem jó. A fejezeteken belüli felépités túlságosan mozaikszerű, tul sok a cim és alcim. A IV. fejezetben 38 oldalas szöveget 26 cim és alcim választja el és egy-egy alcimet 6-2 soros alfejezet követ. Ez egyik oka annak, hogy sok a belső átfedés, az emlitésszerü ismételgetés. A nemzetközi munkamegosztás rengeteg helyen szerepel és mindenütt kb. ugyanazt mondják el tartalmilag róla, A felépitésnek ilyanjaiányossága okozza azt is, hogy elég sok a hézag, a kieső kérdés. Nem találtam sehol az alapvető és kisegitő munkafolyamatok és azok műszaki alátámasztottságának kifejtését, elemzését a tankönyvben. Nincs szó megfelelő módon - amlitve ugyan van - a tudományos-technikai forradalom hatásáról a legujabbkori ipari fejlődésre. Vannak viszont belső ellentmondások, amelyek ebből fakadnak. Pl. hogy az ipar A. és B. szekora mit jelent, erről különböző meghatározás van egyes fejezetekben is. Egyik helyen azt mondják, hogy a termelőeszközöket, ill. fogyasztási cikkeket termelő iparágak tartoznak egyik, ill. másik szektorhoz, másutt helyesen mondják, hogy az iparágak ilyen vagy olyan termékei, sőt egy helyen a nehéz- ás könnyűiparral azonosit,ják. Ez az egyik nagy feladat, hogy egységes egészszé tegyék a tankönyvet.