Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. július 12. - 1. Az Egyetem jelentése az 1964/65. tanévi munkáról - 2. Az MSZMP ideológiai irányelveinek feldolgozása az 1965/66. tanévben - 3. A felsőfokú közgazdasági szakiskolát végzettek tanulmányainak továbbfolytatása Egyetemünkön

-6Megyeri Rndre: A jelentést jónak tartja, terjedelmessége ellenére is. A kiadott szempontokban megnyilvánuló részletekre való törekvés sok munkát rótt a karokra, tanszékekre is. iuv közben is sok kérdésről adnak a karok jelentést, ezeket is figyelembe lehetett volna venni, pl. a tudományos munkánál, káderhelyzet felmérésénél, nevelomunkáról szóló résznél stb. .i gye tért azzal, hogy a jövőben a didaktikai munkát előtérbe kell állítani, ezt mutatják az államvizsgák tapasztalat i is, ahol a hallgatók sok alapvető kérdésre nem tudnak válaszolni. >z összefügg a tananyagok, előadások színvonalával, azzal, hogy a szaktárgyakban nem támasztottunk egységes és megfelelő követelményeket. Tapasztalata szerint a feltett kérdések sem szolgálják minden esetbon annak megállapítását, hogyan sajátították el a hallgatók a tananyagot. A tanév során volt törekvés a hallgatók megismerésére, a nevelőmunka fokozásáre, e nevelőtanarokon kivül más oktatók bevonására a nevelőmunkába. iiz elsősorban a tanév második felére volt jellemző, o időigényes, de hasznos törekvésnek mutatkozott. Előfordul, hogy munkaigényes feladatokkai többsz ür kell foglalkozni és időben jóval előbb, mint szükséges lenne; ilyen volt pl. a mérnök-köz azdász képzés felülvizsgálása, A káderhelyzet felmérése rendkívül sok értekezlettel járt, igen nagy munkával elkészült maga a jelentés, amelynek megvolt a vitája is. Voltak olyan tényezők, amelyek arra mutatnak, hogy tart ;lnil jg non készítettük, eléggé elő és ez is sok munkát jelentett. Szt nom elmarasztalásként vetette fel, de célszerű a munkaerővel való hatékony gazdálkodás érdekében ezeket a jelenségeket csökkenteni, bár az utóbbi időben javulás van e téren is. ellesek Jenő: iíah ilits elvtárs hozzászólásával kapcsolatban megjegyzi, hogy mindig hibát okoz, ha kevés tapasztalat alapján kívánunk általánosítani. Az idei államvizsga tapasztalatai rosszak, de a következtetésekben és az okok vizs?

álatában másként látja a dolgot. A szaktanszékek a II1-1V. vben foglalkoznak a hallgatókkal, az I-il. évben bizonyos rostálás történik, ezért természelesnek tartja, hogy a Ili-iV. évben a hallgatók átlagos eredményei jobbak, mint korábban. Korábbi tapasztalatai szerint a szaktárgyak átlagos jegyei nem jobbak, mint az alaptárgyakéi. Nem szabad elfelejteni, hogy a beiskolázásnál óriáoi különbség k voltak az egyes szakok között, egyes szakokon 2o-3o --kai jobb volt a pontszám. Az államvizsgák tapasztalata szerint legalább annyi bukás van szaktárgyakból, mint politikai gazdaságtanból, Filozófiából, ez is mutatja, hogy nem bírálnak a szaktanszékek liberálisan. Olyan tapasztalatok is vannak, hogy a hallgatók e y részénél nem látszik az alaptárgyak tanulásának eredménye, alapvető kárdéeeK&t nem tudnak. Probléma volt, hogy az 1-11. éven nom voltunk elég szigorúak a rostálásnál és továbbkerültek olyan hallgatók, akik nem alkalmasak egyetemi tanulmányokra. em hiszi, hogy a lioerilaizmus problémájáról van szó, tisztában kell lenni azzal, hogy mi; den vizsgáztat .snál ér-