Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. július 12. - 1. Az Egyetem jelentése az 1964/65. tanévi munkáról - 2. Az MSZMP ideológiai irányelveinek feldolgozása az 1965/66. tanévben - 3. A felsőfokú közgazdasági szakiskolát végzettek tanulmányainak továbbfolytatása Egyetemünkön
-38V ban a vártnál kuvesobb eredménnyel jártak. Utóbbiban több tényozq - részben külső okok - játszottak közre. Nevezetesen éppen a káderfelmérési munkák befejező fázisában láttak napvilágot azok a j ^kjréjc oesag i i ntézkedások, amelyek a létszámgazdálkodás területén uj helyzetet teremtettük, különös tekintettel a félállásokra és másodállásokra, - amely területen sem at^dig, sem azóta jelentősebb előrehaladást nem sikerült elérni -. Másrészt egyes, addig kialakult elképzeléseink uj megvilágításba karültek, mivel a takarékossagi intézkedések Együteműnk anyagi lehetőségeit jelentékenyen megszorították. Még lényegesebb tényezőként hatott a Művelődésügyi Minisztérium azon rendelkezése, amelynek értelmében egyrészt rászletekbe-menaen értékelnünk ÍCQII a jelen tanév • végével lejáró ötéves káderfejlesztési tervünket, másrészt éppen a le zürt tapasztalatok alapján uj , több éve s k áderf'ej lesíztési tervet kell összeállítanunk. Erre a kadorfelmérési munka""?'fe"gí;ezdeselfőr nem számítottunk; eredeti célkitűzéseinkben nem szerepelt - a szó szoros értelmében vett - uj káderfejlesztési terv összeállítása. Mindezektől függetlenül a káderfelmárési munka kedvezőbb eredményeket is hozhatott volna. A jelentkező hiányosságok létrejöttében bizonyos belső kényelmesség is szerepet játszott, A tanszékvezetők egy részénél - mar kezdettől fogva - megfigyelhető volt némi huzodozás a kaderállomány felülvizsgalatával kapcsolatban. A tanszéki egyéni beszélgetéseken számos esetben igyekeztünk minél hamarabb túlesni ás a túlságosan nehéz vagy kényelmetlen kérdéseket nagyvonalúan kezelni. A fentiek következtében - a káderfelmérás kétségtelen pozitívumai mellett - néhány kérdésben csak nagyon : :langyos" válaszok készültek. Vonatkozik ez többek között egyes tanszékek továbbfejlesztési elképzeléseire, fő tudományos kutatási célkitűzéseire, a tanszéki oktatók tudományos fokozatának megszerzési ütemére, határidejére stb. A káderfelmérési teendők harmadik fázisában a tanszéki megbeszélések tapasztalatai kerültek összo-s itésre. A dékánok által összeállított jelentéseket a kari tanacsojTTcTbővitott ülésein megtárgyalták, levonták a legfontosabb következtetéseket, s egyben megszabták a további feladatokat is. A kari jelöntés ek átfogó képet adtak a három kar k ád orhe 1y ze t árőT,TegfontosaEfS problémáiról ás egyben felszínre kerültek azok a kérdések is, amelyek további tárgyalásokat igényeltek* De a jelentésekből_az is kitűnt, hogy nem mindegyik kar foglalkozott eléggé mélyrehatóan az oktatni gárda je lenl eg i összetételével, színvonalával, hanem a fő súlyt inkább a. közeli évek létszámfejlesztési igényeire vetették. Altalános hiányosságként volt megállapítható, hogy nem foglalkoztak megfelelően a tanszékvezetés kérdéseivel 5 csak által áno ss agban érintették a tanszékvezetők irányitó-kádornovolő munkáját, vezetési módszereit, hiányosságait, továbbá nem tértek ki a tanszékvezetői utánpótlás kérdéseire sem', jóllehet' ez egyes tanszékeken belátható időn belül felmerül. A reformcélkitűzések megvalósítása szempontjából kedvezőtlen jelenségnek tekinthető
