Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. december 21. - 1. Előterjesztés az esti és levelező oktatásról. Előadó: dr. László Imre oktatási rektorhelyettes - 2. A Nemzetközi ismeretek szak tanterve. Előadó: dr. Réczei László tanszékvezető egy. tanár - 3. Egyebek

-2o dászokat.Nem szükséges, hogy a külföldiek az első napon hozzászóljanak, de ezt a lehetőséget ne zárjuk ki. Egyetért azzal, hogy a szekciók témáját szűkíteni kell, valamint azzal, hogy a téziseket nem kell széles körben megvitatni, hanem az első nap előadásainak tartalmi kérdéseit vitassuk meg. Nem ért egyet Nagy elvtárs javaslatával, hogy mégegyszer hozzuk Egyetemi Tanács elé a kérdést. Vélemenye szerint munkaértekezletet kell tartani. Nem lenne helyes az 1966-os évre prolongálni a szekciók témaköreit, ennek technikai akadályai is vannak. Az időponttal kapcsolatban: áprilisban 3 napos tudományos diákköri konferencia lesz. Az oktatás 3 napig szünetel, az Egyetem vezetői közül igen soknak nagy gondot okoz ennek megrendezése és lebonyolítása. Ha még további 3 napig szünetelne az oktatás, ezzel a dezorganizálás veszélyének tennék ki, . Ami a Közgazdasági Társaság ülését illeti, még nem biztos, hogy valóban májusban megtartja-e közgyűlését, hiszen tavaly is meghirdették, de nem tartották meg, Csanádi elvtárs hozzászólásával foglalkozva, véleménye szerint is az előadások közé be kellene sorolni Wilcskk elvtárs előadását . Elnök zárszavában rámutat arra, hogy az Egyetemi Tanács több évvel ezelőtt határozatot hozott felszabadulásunk 2o, évfordulója alkalmából rendezendő ülésszakra vonatkozóan, A határozat egy gazdaságtörténeti és gazdaságföldrajzi ülésszakra vonatkozott, ettől függetlenül pedig egy másik - politikai gazdaságtani és ipargazdaságtani - ülésszakra is volt határozat. Nem lenne célszerű azonban 1965-ben két tudományos ülésszakot tartani, ezért történt a két ülésszak összevonása. Az elmúlt tanév végén kialakult az az álláspont, hogy tudományos ülésszakunkon szekciók, munkaértekezletek is legyenek, A munka egész légköre abba az irányba mutatott, hogy helyes lesz a reprezentatív tudományos ülésszak mellett munkaértekezlet jellegű összejöveteleket is tartani, amelyek szervesen kapcsolódnak a tanszékek eletéhez. Ezen a kettős pilléren nyugodva született meg a Szabó elvtárs vezette bizottság munkájának eredményeként napvilágot látott elaborátum, amelynek elkészítéséért ezúton is köszönetet mondunk. Az elaborátum ha nem is a legtökéletesebb módon vázolja fel a tudományos ülés szak megrendezését, de nem is a legrosszabb módját adja annak. Nagyon sok koncepció merülhet fel etekintetben, ennek következtében fennáll az a veszély, hogy tul[energiát fordítunk a koncepció megvitatására és esetleg kevesebb erő marad az előadások anyaganak vitájára. Félő lenne, hogyha következő tanácsülésre prolongálnánk a kérdést, ha ott különböző variánsokat tárgyalnánk meg, akkor jiem lehetne kellő időben és erővel megindítani a tartalmi előkészítést. Ezért javasolja, hogy az ügy ne kerüljön mégegyszer Egyetemi Tanács elé, hanem a szervező